Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szabad vállalkozási zónák működését meghatározó részletes szabályozás hiányát hangsúlyozták mind a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatakon, mind a Hajdú-Bihar megyei Püspökladányban és Hajdúhadházán. Bár a vállalkozások tevékenységének megyei szintű bevonását, így a hátrányos térségekben burjánzó munkanélküliség potenciális visszaszorítását célzó elképzelésekben rejlő lehetőségek jók, egyelőre az övezetek működésének kidolgozása \"kiforratlan\" − vélték Sárospatakon, ahol azt sem látják még, hány vállalkozást tudnak majd a projektbe bevonni. A püspökladányi városvezetők is inkább a költségvetés benyújtásával foglalkoztak, a szabad vállalkozási övezetek beindítására \"egyelőre nem volt idejük\". Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere szerint szerencsés, hogy a város bekerült azon települések közé, melyek profitálhatnak e zónák létrehozásából, hiszen a két közeli megyeszékhely (Debrecen és Nyíregyháza) mellett az egykori hajdúkerületi székváros, Hajdúböszörmény is jelentős és gazdaságilag fejlett település, amely elszívja a kulturális és gazdasági lehetőségeket. A részleteket még nem látjuk pontosan, az azonban biztos, hogy a város a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe kerülhet − tette hozzá Csáfordi.
Előremutatónak tartja a kormány intézkedését Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat KDNP-s elnöke is, aki szerint az elképzelés illeszkedik a munkahelyvédelmi akciótervhez és kiterjeszti annak kedvezményeit a területi adottságokra. A szabad vállalkozási zónák közé Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol sok településen évek óta kevés a munkahely, nyolc kistérség került. Ezzel együtt ezek létrehozása egyelőre csak lehetőség, többféle állami és uniós eszköz szükséges még a befektetők idecsábításához − hangsúlyozta a politikus.
