Kincset találtak a vörösiszapban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Téves az a széles körben elterjedt nézet, hogy Magyarország energiahordozókban szegény lenne: a szén- és lignitkészletek, a nem konvencionális szénhidrogén-tartalékok, valamint a geotermális potenciál hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti Magyarország ellátásbiztonságát, lényegesen csökkentheti az importfüggőséget − olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési tervében.

Az energiapolitika szinten tartaná, esetleg növelné a szén szerepét az áramtermelésben, fokozná a hazai szénhidrogénkészletek kutatását és kitermelését, illetve vizsgálná a nem konvencionális készletek kitermelésének technológiai és környezeti feltételeit. A szén- és lignitvagyon jelenleg stratégiai tartalék, ha azonban lehetőség nyílik környezetbarát alkalmazására, a szénbányászatból jelenleg származó primer energia éves mennyisége a szénvagyon bázisán megduplázható. A növekmény évi közel 1,5−2 milliárd köbméter földgázimporttal lehet egyenértékű, a kiváltás a külkereskedelmi mérleget is javíthatja (a magyarországi éves földgázfogyasztás meghaladja a 11 milliárd köbmétert). A nem konvencionálisan kitermelhetőnek nevezett 25 millió tonna gázkondenzátum, illetve 2341 milliárd köbméter földgáz ugyan egy nagyságrenddel meghaladja a hagyományosan kitermelhető energiahordozó eddig ismert mennyiségét, a készlet kitermelhetősége azonban egyelőre nem bizonyított.

A tervezet rögzíti a hasadóanyag-bányászat újraindítási lehetőségének − már folyamatban lévő − vizsgálatát is. A pécsi uránbányában működése alatt 16,4 millió tonna uránércet termeltek, ami 20 672 tonna fémuránt tartalmazott. A bezáráskor visszamaradt, megkutatott ércvagyon ennél is több, 26,8 millió tonna, illetve 31 373 tonna fémurán. A vonatkozó kormányhatározat alapján − amennyiben a kitermelés gazdaságos − az állami tulajdonú Mecsek-Öko és Mecsekérc Zrt.-ken keresztül az állam is közvetlen szerepet vállalhat.

A geotermia kapcsán a Nemzeti Energiastratégiában rögzített 2020-as célokat erősíti meg a terv, elismerve ugyanakkor, hogy a megvalósítást a szabályozás és a támogatás bizonytalansága, valamint a földtani és gazdasági kockázat is hátráltatja. A geotermikus energia részaránya a megújulókon belül 2010-ben 9 százalék volt, összesen évi 4,5 petajoule földhő eredetű hőteljesítményt hasznosítottak Magyarországon. Becslések szerint azonban a 2020-ig kitermelhető vagyon 1700 petajoule, de fokozatos megvalósítással is ennek körülbelül fele (850 petajoule) érhető el.