Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Januárban a fogyasztói árak 3,7 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ami meredek korrekciót jelent a decemberi 5 százalékról és alulmúlja a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők által várt 4 százalékot.
Az egy éve tartó recesszió dezinflációs hatása egyre erősebben érződik, ráadásul most a bázishatás is segítette az áresést. Elsősorban az élelmiszerek és a szeszes italok, valamint a dohányáruk drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Elemzők szerint amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, valamint a jövő évi inflációs célt sem fenyegetik kockázatok, a kamatcsökkentés folytatható a második félévben is, így az alapkamat az év végére 4,50−4,75 százalékra csökkenhet.
A KSH adatai szerint decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek. A jelentős korrekció a bázishatásnak köszönhető, ugyanis tavaly ilyenkor lépett életbe az áfa két százalékpontos emelése, ami tavaly nyárig 6 százalékig pörgette az inflációt.
Éves összevetésben tavaly januárhoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,8 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágultak az idényáras élelmiszerek. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára is. A szolgáltatások esetében átlag alatti, 3,1 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,4, a helyi tömegközlekedés 5,2 százalékkal drágult.
A háztartási energia szintén átlag alatt drágult, ráadásul a vezetékes gáz és az elektromos energia árának januári 10 százalékos csökkentése a februári, míg a távfűtésé a január−márciusi árindexben fog megjelenni − közölte a KSH.
Ehhez jön még, hogy februárban is folytatódik a tavalyi áfaemelés hatásának kiesése, így az infláció a következő hónapokban 3,3 százalékig mérséklődhet − jósolja Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár-emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számít a szakember, ezért decemberig 3,2 százalékra, idén átlagosan 3,4 százalékra, míg jövőre 3,2 százalékra csökkenhet az átlagos infláció.
