Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az európai kormányok sokkal többet tehetnének egyetemeik kutatási és oktatási gyakorlatának modernizálása, így az egységes európai gazdaság fellendítése érdekében − állapította meg Jo Ritzen, a holland felsőoktatási intézet professzora, volt oktatási miniszter az Empower European Universities (EEU) szervezet és a maastrichti egyetem UNU-MERIT innováció és technológia kutatócsoportjának közös kutatásában, amely a felsőoktatás színvonala és a nemzetgazdaságok versenyképessége közötti összefüggéseket vizsgálta. Az európai felsőoktatási szokás- és gyakorlati rendszerek felmérésében 32 európai ország vett részt, oktatási struktúrájuk minősítéséhez 18 mutatót vetettek össze, melyek révén releváns kapcsolatot lehet kimutatni az adott ország oktatása, illetve gazdasági innováció- és versenyképessége között.
A kutatók a tanulmányban egyre sürgetőbbnek tartják, hogy érdemi tárgyalások kezdődjenek az Európai Unióban a közösség és a nemzetgazdaságok szintjén is a jövő oktatásának színvonaláról, hogy a k+f+i erős alapot szolgáltasson a versenyképességhez − miközben ennek ellentmondó folyamatok látszanak kialakulni. Az elmúlt öt évben 17 európai ország csökkentette felsőoktatásra szánt állami ráfordításait, 13 szigorította a diákok támogatását célzó pénzügyi programjait, öt pedig az intézmények autonómiáját redukálta. Ennek rendkívül súlyos következményei lesznek a tudásalapú gazdaságokra nézve − foglalta össze Cécile Hoareau, a kutatás egyik vezetője.
A nemzetközileg elismert egyetemekkel rendelkező, leginkább versenyképes, a leginkább innovatív beruházásokat vonzó nemzetgazdaságoknál kimutatható, hogy ezekben az országokban a legmagasabb az egy főre jutó hallgatói támogatás, itt élvezik a legnagyobb autonómiát a felsőoktatási intézmények. Ilyen például Norvégia, az Egyesült Királyság, Hollandia, Svédország és Ciprus. Svájcban, Máltán, Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában a felsőfokú végzettségűek oklevelüknek megfelelően helyezkednek el a munkaerőpiacon, beosztásuknak megfelelő fizetést és juttatásokat kapnak. Ezek közül egy-két országban a kormány strukturális és kohéziós pénzeket is juttat az amúgy is magasan kvalifikált oktatói rendszerbe.
Andrulla Vasziliu oktatási ügyekben illetékes EU-biztos is az egyetemi autonómia fontosságát hangsúlyozta a felmérés ismertetésekor, mint aminek egyenes következménye a jó felsőoktatási rendszer. Az autonómia fundamentális követelmény − tette hozzá Vasziliu −, amely egy, az intézmény és a fenntartó együttműködésén alapuló kényes egyensúly mentén működőképes
