Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt fél év forgatókönyve ismétlődött az utolsó olyan kamatülésen is, ahol Simor András jegybankelnök utódjának nevét még nem ismeri a nyilvánosság. Két javaslatot tárgyalt az ülésen a monetáris tanács (MT), amely végül szűk többséggel döntött a 25 bázispontos vágás mellett, így mától 5,5 százalékos a ráta. (Ezzel karnyújtásnyira került a 2010 áprilisa és novembere közötti rekordalacsony, 5,25 százalékos kamatszint.) A többségi véleményt ismertető Simor ugyanazokat az érveket fogalmazta meg, mint az előző ülésen: e szerint az inflációra rövid távon kedvezően hat a szabályozott hatósági árak csökkentése, ám középtávon kockázatot jelenthet a vállalatok alkalmazkodása a termelési költségek emelkedéséhez.
Az MT többsége szerint jelentős a gyenge belső kereslet árvisszafogó hatása − amit meg is erősít az MNB prognózisa a negatív kibocsátási rés fennmaradásáról, valamint az ebből következő kapacitásfeleslegről. Így a vállalatok költségeinek emelkedése visszafogottan jelentkezhet az árakban, ugyanakkor negatívan hat a foglalkoztatásra és a beruházásokra. Mindkét területen stagnálást, vagyis 10 százalék fölötti munkanélküliséget és visszafogott beruházási aktivitást jósol a jegybank. Továbbra is egyedül az export képes érdemben hozzátenni a növekedéshez, bár a várakozások szerint gyengül a külső kereslet is. A reáljövedelmek idén várhatóan nem esnek tovább. Érdekes, hogy Simor a gazdaság potenciális növekedésének zuhanásáról azt mondta, hogy erről nem csak a válság tehet.
Napi grafikonok
A jegybank mindenesetre nem felelős, ezt igyekezett demonstrálni az MNB elnöke, amikor összegezte azokat a válságkezelő eszközöket, amelyeket elnöksége idején vetett be a recesszió elkerülésére: tartalékrátát csökkentett, kiszélesítette a fedezeti kört, forinthitelkeretet és deviza-csereügyletet biztosított a bankrendszer számára, illetve beavatkozott a befagyott piacokon, például az állampapír- és a jelzálogpiacon is. A közleményben is szerepelt, és Simor külön hangsúlyozta, hogy az MT − egységesen − ítélte elegendőnek az eddig alkalmazott eszközöket; nem konvencionális lépéseket pedig csak akut pénzpiaci zavarok esetén lát bevethetőnek. Magyarország kockázati megítélése összességében nem változott az előző hónapban, bár egyes mutatók vegyesen alakultak. További kamatvágás akkor kaphat teret, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a jegybanki céllal.
Újságírói kérdésre Simor elmondta, hogy az MNB megfogalmazta véleményét az ÁKK Zrt. tervezett betétgyűjtéséről. Ebben a versenysemlegesség fontosságára és a hitelezésre kifejtett esetleges hatásokra figyelmeztették a minisztériumot. A tanács épp a hitelezés miatt tartja fontosnak, hogy nőjön a bizalom a gazdaságban, elsősorban ezért is tartják szükségesnek a mielőbbi EU−IMF-megállapodást, nem annyira a finanszírozás miatt. A forint utóbbi hetekben tapasztalható gyengüléséről pedig azt mondta: az árfolyam − mivel a legerősebb csatornák közé tartozik az infláció alakításában − mindig téma a tanács ülésein. Extrém forintmozgás ugyanis nemcsak a pénzügyi stabilitásra, de a reálgazdaságra nézve is kockázatot jelent − tette hozzá a jegybankelnök.
