Először nyílik retrospektív kiállítás Ausztriában Max Ernst (1891−1976) életművéből: a bécsi Albertinában 180 festmény, grafika, szobor, könyvillusztráció mellett különféle dokumentumok tárják fel a szürrealizmussal azonosított német művész alkotói fázisait és stílusait, technikai kísérletezéseit. A Franciaországban és Amerikában is sokáig élő Ernst fantáziavilágát gyerekkori traumái mellett a zsarnokság és a szabadság kontrasztja foglalkoztatta leginkább. Ezt példázza korai Übü királya (1923) a sivatagban forgó üres hordó diktátorszimbólumával avagy a fasiszta eszmék hódítására reflektáló Napóleon a vadonban (1941). Max Ernst a technikai határok feszegetésével is erősítette művei hatását, az újságokból kivágott képekből és szövegekből szerkesztett kollázsok mellett készített frottázsokat (deszka- vagy levélerezetek papírra dörzsölésével), sok más különleges eljárásmód mellett (grattázs, dekalkománia, oszcilláció). Ezeknek komponálásában a véletlen és a játékosság éppúgy szerepet játszott, mint Ernst vizionáló képessége − alkotásainak hosszú címei pedig csak még többértelműbbé tették azok bonyolult jelentésrétegeit. Az Albertina kiállítása január 23-tól május 5-ig látható.
Wagner István