Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Stagnáltak az árak tavaly decemberben az előző hónaphoz képest, míg az éves fogyasztói árindex a bázishatásnak köszönhetően a novemberi 5,2 százalékról 5 százalékra mérséklődött − tette közzé tegnap a KSH. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők 5,2 százalékos pénzromlást jósoltak az év utolsó hónapjára, a vártnál kedvezőbb adatot a gyenge belső kereslet miatt a szezonális termékek szokásosnál visszafogottabb drágulása okozta.
2012 egészére 5,7 százalékos drágulást mért a statisztikai hivatal − ez jócskán meghaladta a 2011-es 3,9 százalékot −, de az év második felétől beinduló csökkenő trend egyszer sem szakadt meg. Sőt − hívják fel a figyelmet elemzők −, bár több ellentétes irányú erő fog hatni az árakra, az infláció várhatóan egyenes pályán süllyed majd tovább, irányát idén is a kormányzati intézkedések szabják meg a legnagyobb mértékben. Tavaly az áfa, illetve a jövedéki adók emelése miatt ugrott meg a szeptemberi 6,6 százalékos csúcsáig az árindex, utána viszont elkezdett kiesni a költségvetési politika hatása az árakból, helyette egyre nagyobb mértékben dominált az egyébként elfojtott belső kereslet dezinflációs ereje.
Napi grafikonok
Ami a decemberi adatokat illeti, elsősorban az élelmiszerek és a ruházati cikkek szezonális drágulása volt kisebb mértékű az egy évvel korábbinál, így lett az infláció alacsonyabb az elemzői konszenzusnál. A két árucsoport árainak alakulását segítette a forint viszonylagos ereje − a magas importtartalomnak köszönhetően −, illetve hogy a nyári gyenge terméseredmények hatása szinte kizárólag az idényáras terményeknél mutatkozott meg. Tavaly egész évben az átlagosnál nagyobb mértékben, 7 százalékkal drágultak az élelmiszerek, emellett a jövedéki adóemelés miatt emelkedett 13,5 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára. A gyenge belső keresletnek köszönhetően maradt el az átlagtól a háztartási energia ára, sőt a tartós fogyasztási cikkekért 1,8 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A szolgáltatások esetében is átlag alatti, 4,5 százalékos volt az áremelkedés mértéke. A szakemberek szerint idén erősödni fog a dezinflációs trend az árindexben − nagy kérdés a második félév, amely bizonyosan függ majd a költségvetés állapotától és a választási kampányban elővezetett \"hangulatjavító\" intézkedésektől.
Januárban és februárban kiesik a tavalyi áfaemelés hatása, miközben 10 százalékkal csökken a gáz és áram ára, így az infláció az év első felében 4-4,3 százalék közé mérséklődhet − mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint néhány tömegközlekedési tarifa emelése. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, a második félévben pedig feltehetően az élelmiszerár-emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számít a szakember, aki szerint év végéig 3,6 százalékig csökkenhetnek a fogyasztói árak. Az idén összességében 4 százalékos, jövőre 3,2 százalékos átlagos inflációt vár Suppan. A kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti − tette hozzá −, lefelé mutató kockázatot jelenthetnek viszont a további rezsicsökkentések.
Ami az idei kilátásokat illeti, a kormány lépései erősen befolyásolják az árindex alakulását − hangsúlyozták Nyeste Orsolya és Árokszállási Zoltán, az Erste elemzői. A 2012-es áfaemelés hatása ugyan kiesik a bázisból és ez csökkenti az indexet, de a tranzakciós illeték bevezetése és a múlt decemberi jövedékiadó-emelés felfelé hatnak. Ugyanakkor a 10 százalékos rezsicsökkentés érdemi, több mint fél százalékpontos lefelé ható erőként jelenik meg az indexben, ráadásul nem lehet kizárni, hogy további tarifamérséklések lesznek. Nyeste Orsolya átlagosan 4,4 százalékos éves árindexet jósol 2013-ra. A jegybank a 3 százalékos célnál érdemben magasabb infláció ellenére tovább vághatja az alapkamatot, ami az év közepére 5 százalékra süllyedhet.
