Véletlenül sem várt egy hónapot, hanem újra vágott a jegybank

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra szállította le a kéthetes jegybanki betéti kamatrátát az MNB monetáris tanácsa (MT). A keddi ülésen − az előző hónapokhoz hasonlóan − két javaslatot, a vágás mellett szinten tartást tárgyalt a tanács, amely végül szűk többséggel (minden bizonnyal a négy külsős a három belső tag ellen) az előbbi mellett döntött.

Néhány szakértő a döntés előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a hétfőn indult forintgyengülés hatására a jegybank esetleg beiktat némi szünetet az augusztus óta tartó kamatcsökkentési ciklusba, de mint azt később újságírói kérdésre Simor András jegybankelnök elárulta, a rövid távú volatilis árfolyammozgás nem játszott szerepet a döntésben, bár fontos jelzésként értékeli, hogy piaci pletykák képesek megmozgatni az árfolyamot, ami a törékeny bizalom jele.

Az MT az inflációs és reálgazdasági folyamatok mellett áttekintette a csütörtökön publikálandó új inflációs előrejelzést. Több ponton is jelentősen változtatott szeptemberi prognózisán a jegybank elemzői stábja, például a jövő évi növekedési és inflációs előrejelzését is leszállította. Az elemzői előrejelzés változatlan kamatpályát feltételezett, de ez a decemberi kamatvágással már nem teljesül − mondta Simor. A rövid távú inflációs kilátások javulásában a kormányzati intézkedések mellett a szeptemberben számoltnál erősebb forintárfolyam, valamint a kedvezően alakuló olajárak is szerepet játszottak. A stáb 2014-es előrejelzése szerint az adószűrt maginfláció magasabb lesz, mint a fogyasztói árindex − hasonlóra eddig nem akadt példa. Az elnök szerint mivel az előbbi jobban reprezentálja a gazdaság alapfolyamatait, ezért hosszú távon valójában nem javultak az inflációs kilátások.

A középtávú kilátásokkal kapcsolatban ugyanakkor kérdés, hogy a gazdaság hogyan képes alkalmazkodni a költségoldali inflációs nyomás miatt jelentkező magasabb termelői költségekhez. Simor szerint a cégeknek három lehetőségük van: a bérköltségeiket csökkentik, a foglalkoztatást vágják vissza vagy árat emelnek. A jegybank két, az alapforgatókönyvtől eltérő kockázati szcenáriót alakított ki e folyamat becslésére. Az egyik szerint például a termelékenység javulási ütemét meghaladó minimálbér-emelésre áremeléssel válaszolnak a cégek, amely a későbbiekben szigorúbb monetáris politikát feltételez. A másik esetben a vártnál nagyobb több kihasználatlan kapacitás miatt kevésbé tudják áraikat emelni a cégek, ami viszont a lazább monetáris pálya melletti érv.

A tartósan alacsony beruházási aktivitás és a magasan maradó munkanélküliség nyomán a gazdaság potenciális kibocsátása az elkövetkező két évben alig bővül. Az MT szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is akadályozza a foglalkoztatás bővülését, ami a versenyszférában csak 2014-ben kezdődhet meg.

Az év utolsó kamatdöntésén kritikával is élt az elnök a kormányzat felé. Újságírói felvetésre − miszerint a kabinet a mandátuma lejárta után tervez stratégiai szövetséget kötni a jegybankkal − Simor kiemelte, hogy az elmúlt két és fél évben húsz esetben fordult a miniszterelnökhöz, illetve a nemzetgazdasági miniszterhez, ám választ nem kapott. Ezzel együtt a maradék két és fél hónapban is áll elébe az együttműködésnek. Arra a felvetésre, hogy fontosak-e Magyarország szempontjából azok a stratégiai megállapodások, amelyeket a kormány köt a nagyobb vállalatokkal, Simor azt mondta: nem kellene külön szerződni, hanem olyan jogszabályi környezetre lenne szükség, ahol mindenki ismeri a feltételeket, amelyek mindenki számára adottak.