Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csehország 2007 januárjától, Szlovákia pedig az eredeti tervhez képest két év csúszással, 2010 januárjában vezette be az elektronikus útdíj rendszerét. Csehországban kezdetben csak a 12 tonnánál nehezebb teherfuvar-szállítókat érintette a lépés, majd a kört kitágítva, 2010-től a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre is kiterjesztették. Az elektronikus útdíj rendszerét első lépcsőben az osztrák Kapsch építette ki összesen 970 kilométer hosszúságú sztrádán és I. osztályú műúton. Aki Pozsonyból, pontosabban Kúty határátkelőtől Prágáig használja a sztrádát, annak körülbelül 4000 cseh koronát (körülbelül 44 000 forintot) kell fizetnie. A cseh e-útdíj rendszerét 2012 derekán 591 ezer jármű használta aktívan, tavaly összesen 8,1 milliárd korona (körülbelül 89 milliárd forint) folyt be (24 százalékkal több, mint 2010-ben). Az idei első félévben 4,38 milliárd korona volt a bevétel, a növekedés annak köszönhető, hogy januártól átlagosan 25 százalékkal emelték a tarifákat. Az idén befizetett összegnek már csak 56 százalékát állták a hazai, azaz a cseh fuvarozók. A befolyó összeget a sztrádahálózat bővítésére fordítják: a bevezetés óta a rendszerbe tartozó utak hossza 215 kilométerrel bővült. A cseh számvevőszék idei jelentése szerint a rendszer alapját képező mikrohullámú rendszer működtetése fajlagosan drágább, mint Németországban és Ausztriában (éves szinten mintegy 1,5 milliárd korona, azaz 16,5 milliárd forint), a közlekedési tárca nem is cáfolta az állítást.
Szlovákiában az elektronikus útdíjrendszert 2010. január elsején vezették be a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépkocsikra, valamint buszokra. Az országnak az első évben 141,6 millió euró bevétele származott a rendeszerből, az összegből 90 milliót kapott az üzemeltető SkyToll társaság (amely mögött az Ibertax-Santoll konzorcium áll). Az idei első nyolc hónapban 102,2 millió euró folyt be, ami stagnálást jelent 2011-hez képest. A bevezetés viharosra sikeredett, éppen a gazdasági válság mélypontján történt, ráadásul a rendszer is akadozott, ezért a szlovákiai fuvarozók uniója (UNAS) január és február folyamán több ízben is forgalomlassítással, az utak lezárásával tiltakozott. Az útdíj rendszere ugyan maradt, ám a Fico-kormány legalább csökkentette a gázolaj jövedéki adóját. A GPS/GSM-technológián alapuló szlovák elektronikus útdíj kiterjed az autópályákra, a gyorsforgalmi utakra és az I. és II. osztályú utak egy részére is − összesen 2400 kilométer hosszú úthálózatot érint. Az I. és II. osztályú utakat azokon a szakaszokon vonják be az elektronikus útdíj rendszerébe, ahol a közelben autópálya halad, hogy a teherforgalom ne terhelje az alacsonyabb osztályú úthálózatot. Az elektronikus útdíj, valamint a gazdasági válság okozta forgalomcsökkentés körülbelül 400 fuvarozó társaságot vitt csődbe, összesen 3000 tehergépjárművel − derül ki az elektronikus útdíj rendszerének hatásait és a szlovákiai fuvarozók helyzetét elemző 2011. februári jelentésből. A szlovák rendszert mintegy 207 ezer jármű használja aktívan.
