Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
\"Kamatpolitika és monetáris mozgástér\" címmel tartott előadást Bártfai-Mager Andrea, az MNB monetáris tanácsának (mt) tagja a Napi Gazdaság makrogazdasági konferenciáján. Előadásának legfőbb üzenete, hogy a jegybank döntéseit továbbra is az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás kettős követelményrendszere határozza meg. Bártfai-Mager Andrea előadásában a kiemelt üzenetek között erősítette meg, hogy az elmúlt időszak kamatcsökkentései támogatták a gazdaság növekedési pályára állítását, miközben nem veszélyeztették az árstabilitást. Ezért a jegybankár sikeresnek ítéli meg a lazítási lépéseket. Az előttünk álló időszak − a kockázatok miatt − ugyanakkor óvatos monetáris politikát igényel. A nagy jegybankok politikájához hasonlóan mikor kezdi meg az MNB a nem konvencionális eszközök bevetését? − tette fel a kérdést Bártfai-Mager, aki szerint a jegybank feladata, hogy a pénzügyi közvetítő rendszerben létrejött kockázatokat leépítse, és megakadályozza újabbak felépülését. Ilyen kockázat, ha a közvetítő rendszer nem látja el alapvető funkcióját, a hitelezést.
Néhány elemző szerint az augusztusban megkezdett kamatcsökkentési ciklus az inflációs célkövetés feladását jelentette. Bártfai-Mager ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az inflációs célkövetés egy rugalmas keretrendszer, amelyben lehetőség van úgy elérni az inflációs célt, hogy az a lehető legkisebb reálgazdasági áldozatokkal járjon. A tanács ennek az alapelvnek megfelelően indította be a kamatcsökkentési ciklust, amit az azóta látott inflációs adatok csak megerősítenek − tette hozzá. Az egyszerű inflációs sokkok első körös hatásaira a tanács nem reagál, viszont erőteljesebben figyeli a másodkörös hatásokat. Ezek között a középtávú inflációs és növekedési várakozásokat befolyásoló adatokra válaszolnak, más adatokra nem szükséges az azonnali cselekvés − fogalmazott Bártfai-Mager Andrea.
A kamatcsökkentés idehaza szükséges a recesszió miatt, a lépés megtételét a kedvező külpiaci légkör tette lehetővé. De ezzel nincs egyedül Magyarország, hiszen Csehországban és Lengyelországban is vágtak a kamaton. A kamatcsökkentési ciklus fennmaradása alapvetően az árstabilitási kilátások tartósságától függ − mondta Bártfai-Mager. Az alternatív inflációs mutatókból az a következtetés vonható le, hogy a költségsokkok, illetve adóintézkedések első körös hatásai tartják magasan az inflációt, amelyekre a jegybankok jellemzően nem reagálnak.
A külföldiek kezében lévő forint-állampapírállomány 5000 milliárdos csúcson jár, de ez az állomány az árfolyamváltozásokra rendkívül érzékeny, amire a kamatpolitikának is figyelnie kell. Nő a hozamingadozásra érzékeny finanszírozás szerepe, amit a felelős jegybanknak egy eladósodott országban figyelembe kell vennie − hangsúlyozta a tanácstag.
A bankrendszer a hazai forrásokra alapozva végezheti a jövőben a hitelezési tevékenységét, az erre történő átállás − bár szükséges, de − növekedési áldozatokkal jár. A vállalati szektorban a hitelezés visszaesése drámai, amiben a kamatcsökkentés még nem tudott trendfordulót előidézni, de a jegybanknak az eszközeivel ezen a helyzeten segítenie kell. Bár elsősorban a fiskális eszközök fognak tudni ezen segíteni, a monetárisak korlátozottabbak, a jegybank nem veheti át az állam feladatát − zárta előadását Bártfai-Mager Andrea.
