Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Költségvetési paradigmaváltást tart szükségesnek az LMP, ezért elkészítette saját alternatíváját, amelyet a múlt héten mutattak be az Ökopolisz Alapítvány által rendezett kerekasztal-beszélgetésen.
Scheiring Gábor, a párt gazdasági kabinetjének vezetője elismerte, hogy a hangsúlyt a tervezésnél a társadalompolitikai vízióra helyezték, mivel saját számításuk például a következő évek makropályájára nincs. Az új elképzelést Róna Péter közgazdász, az alapítvány volt társelnöke azzal mutatta be, hogy az szakítást jelent a korábbi, külföldi tőkére és olcsó magyar munkaerőre alapozott, diszfunkcionálissá vált gazdaságpolitikával. Mint fogalmazott, amíg nem sikerül ebből a körből kilépni, addig a költségvetési gondok sem oldhatók meg. Róna szerint két fontos kitörési pont található Magyarországon: az energiapolitika, illetve a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság.
A társadalompolitikai keretből vezette le az LMP a konkrét költségvetési javaslatait, így például a progresszív személyi jövedelemadózás visszaállítását, aminek optimális szintjéről egyébként komoly vita bontakozott ki a beszélgetés során. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet elnöke például azt emelte ki, hogy az LMP javaslata a 4 millió forint feletti éves jövedelem után bevezetendő 45 százalékos kulcsról nem feltétlenül eredményezne nagyobb adóbevételt, mint a jelenlegi 16 százalékos kulcs esetén, mert csökkenne a bevallott jövedelem aránya, aminek ráadásul a járulékbefizetésekre is lenne hatása. Scheiring számításai szerint javaslatukkal a társadalom felső 20 százaléka esetében növekedne a hozzájárulás, míg a jövedelemtulajdonosok alsó 80 százaléka jobban járna.
Vértes András, a GKI elnöke az LMP tőkére kivetendő adójavaslatát kritizálta (helyette a szektorális válságadók kivezetését sürgette volna), amely szerint a párt a társasági adó alsó, kedvezményes határát eltörölné.
Az alternatív költségvetés valamivel több mint 1000 milliárd forintos átrendeződést irányoz elő a mostani költségvetéshez képest. Ennek bevételi elemeit a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának 2900 milliárd forintra becsült pazarlásából teremtenék elő.
A javaslat viszont elsősorban a kiadási oldalra összpontosít, ahol a humán szektort kezelnék prioritásként. Ennek keretében felállítanának egy Zöld Beruházási Alapot (200 milliárd forint), amiből építőipari beruházásokat támogatnának. Másfelől a közösségi gazdaságfejlesztés keretében a környezet és egészségügy fejlesztésére fordítanának majdnem 300 milliárd forintot.
Az LMP − más szerkezeti kialakítás mellett, de − jónak tartja a közmunkaprogramot, illetve a családi adókedvezményt, illetve van saját javaslata célzott járulékcsökkentésre. Ennek alapja regionális lenne, vagyis a leghátrányosabb térségekben lehetne adókedvezményeket igényelni.
