Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Eximbank 500 millió eurónyi ötéves futamidejű dollárforrás beemelését jelentette be tegnap. A hitelintézet állami tulajdonú, így a devizaforrás-bevonás lényegében egy állami devizakötvény-kibocsátás tesztelésének is tekinthető. A hitelintézet besorolása a Moody\'snál \"Ba1\", a Standard and Poor\'snál \"BB\" a Fitchnél \"BB plusz\".
Az Eximbank vezetősége korábban az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában járt, hogy befektetőket keressen a kötvénykibocsátáshoz, akkor a sajtóban úgy vélték, összesen 2 milliárd eurónyi forrást fognak bevonni. A mostani kibocsátásnál a Deutsche Bank és a Jefferies segítkezik a bejelentés szerint.
Ha az állam közvetlenül idén nem megy is ki a devizapiacra, kerülő utakon megkezdte a piac tesztelését − értékelte a bejelentést Török Bálint, a Buda-Cash brókerház elemzője. Szerinte az Eximbankra komoly szerep fog még hárulni, bizonyos finanszírozáshoz kapcsolódó állami feladatokat is átvehet. Olyan most a piacon a hangulat, hogy 500 millió dollárnyi 5 éves kötvényt simán el lehet adni, de az is igaz − tette hozzá Török −, hogy IMF-megállapodással ez könnyebben, azaz olcsóbban menne. A szakember úgy számol, ha lenne megállapodás, akkor ezen a futamidőn olyan 150−200 bázisponttal alacsonyabb hozamokon lehetne adósságot értékesíteni, ezért a döntés jól mutatja: a kormánynak ennyi pénzt nem ér meg, hogy megkösse gazdaságpolitikáját.
Ráadásul minden jel arra utal, hogy nem sürgős a megállapodás, Török szerint az Eximbank kötvénykibocsátása is ebbe a sorba illik. A tengerentúli vevők minden bizonnyal már megvannak, így az értékesítést sikeresnek fogják tudni elkönyvelni, amit később újabbak követhetnek. Nem is biztos, hogy az államnak közvetlenül ki kellene mennie a piacra, hiszen állami bankokon keresztül is működtethető a forrásbevonás, de ez nagyjából mindegy is; az Exim lépése majdnem olyan − véli az elemző −, mintha az állam bocsátana ki.
Az állam közvetlen devizapiaci próbálkozására számít viszont Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője, aki szerint az Eximbank bejelentését − ahogy korábban a Molét − nem érdemes állami próbálkozásnak tekinteni. Inkább arról van szó szerinte, hogy az állam kiszorító hatása miatt a bankrendszer és a vállalatok is kikényszerülnek a devizapiacra − ezt meg is tehetik, mert az ilyen típusú kötvények iránt most nagy a nemzetközi kereslet. Főleg, mivel viszonylag magas áron fog az Exim is kibocsátani.
Keszeg nem számol IMF-megállapodással, ezért szerinte jövőre mindenképpen állami kötvénykibocsátásra lesz szükség, méretének legalább 3-4 milliárd eurónak kell lennie ahhoz, hogy felkeltse a nagyobb intézmények érdeklődését.
