Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormányzati kommunikációban a kezdetektől hangsúlyos helyen áll az energiaárak szinten tartása, amire a főként lakossági fogyasztókat ellátó egyetemes szolgáltatásban a hatósági árszabás a jövőben is lehetőséget ad, a versenypiacon azonban szükségszerűen áremelkedést hoz majd a pénteken bejelentett adóemelés. Az energiaszolgáltatók jövedelemadója ugyanis jövőre 31 százalékra emelkedik: ezt az adónemet az eredeti tervek szerint 2013-ban vezették volna ki, ezzel szemben június elején a kormány a Robin Hood-adónak becézett tétel fennmaradásáról, illetve 8-ról 11 százalékra emeléséről döntött, ami a 19 százalékos társasági adóval együtt 30 százalékot jelentett (volna). Az NGM szerint a mostani lépés 40 milliárd forinttal javítja a jövő évi költségvetési pozíciót, azaz ennyit von el az energiaszektorból.
Korlátlan mennyiségű adót ki lehet vetni, kétséges azonban, hogy jelentős többletbevételt hozhatnak-e, mivel az is kérdés, lesz-e egyáltalán társasági nyereség − véli Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója. A szektort már olyan mértékű elvonás, illetve szabályozói szigor sújtja, hogy kétséges, bárki is nekiáll-e fejleszteni. A változtatások egyetlen pozitív eleme, hogy a 19 és 50 százalék közötti rész felét beruházásaik függvényében leírhatják majd a cégek, ugyanis fejlesztésekre égető szükség van az ágazatban − emelte ki a szakember. Barta szerint a Robin Hood-adó tapasztalatai szerint a módosítás kapcsán várható többletbevétel zömét a Mol fogja majd befizetni, külföldi műveletei kárára.
Más vélemények szerint a beruházási kedvezmény szabálya a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy azon cégek is csak az ezen összeg felének megfelelő forrásból fejlesztenek majd, amelyeknek az egész rendelkezésére állt volna. Az éppen készülő jövő évi üzleti terveket ezzel a szereplők többségének újra kell gondolnia, ahogy egy cégvezető fogalmazott, mindenki egyre óvatosabb a piacon, miközben éppen most lenne szükség komoly növekedésre. A Robin Hood-adót az adózás előtti eredményből számítják, ebből adódóan nem a transzparencia irányába hat, hiszen a szereplők várhatóan \"játszhatnak\" majd mérlegeikkel is az optimalizálás jegyében.
Üzleti terveket már most is gyakorlatilag lehetetlen készíteni a szektorban, a cégek a gyakori és kiszámíthatatlan módosítások miatt negyedévekre sem látnak előre. A szokásos módon nem lát az orránál tovább a kormány, a mostani lépés tovább bizonytalanítja a befektetőket − fogalmazott lapunk kérdésére egy cégvezető.
Az adóemelés az egyöntetű szakmai vélemények szerint − hol lassabban, hol gyorsabban − mindenképpen megjelenik majd a versenypiaci fogyasztói árban, a jellemzően alacsonyabb marzzsal dolgozó energiakereskedők már most úgy adnak ki ajánlatokat, hogy azokba beleépítik az új terhet, a nem kátos erőművek többsége pedig olyan költségalapú elszámolást alkalmaz, amely automatikusan a megváltozott adószabályokhoz idomul. Az áramtermelés piaca likvidebb, így itt lassabban jelenik majd meg az emelkedés. Ezzel kapcsolatban nemrégiben elhangzott egy kormányzati \"fenyegetés\", amely szerint az áthárítók szankciókra számíthatnak, a lapunk által megkérdezett piaci szereplők ugyanakkor úgy látják, erre kevés eszköze lehet a kabinetnek. Az itthoni áramtermelés egyre inkább ellehetetlenül, miközben (illetve talán éppen ezért) korábban nem látott magasságba emelkedik az áramimport részaránya.
Az energetikában általánosságban ahol van szabályozás, az nem kedvez a fejlesztéseknek (például a távhőszektorban), ahol nincs (például a megújulóiparágban), ott pedig ennek hiányában állnak a beruházások. A mostani lépés biztosan csökkenti majd a fejlesztési büdzséket, ráadásul egy újabb \"kivárási\" pozíciót nyit a piacon. Az új beruházásokat \"el kell felejteni\", ennek pedig később isszuk meg a levét, de az 5-10 év múlva várható problémák − az elöregedő erőműpark, hatásfok romlása vagy a környezetvédelmi kérdések − jelenleg háttérbe szorulnak − tette hozzá egy cégvezető.
A másik módosítás szerint a korábban ismertetett közműadót nem az önkormányzatok fogják beszedni, azaz központi adóvá válik, így nem a települések döntésén múlik majd kivetése és mértéke. A méterenként 100 forintos teher azonban a benyújtott törvényjavaslat szerint nem terheli majd az állami és önkormányzati cégeket. Az új tehertől az NGM 30 milliárd forint egyenlegjavítást vár. Az adó kapcsán többen is hangsúlyozták, hogy az egységes − méterenként 100 forintos − díjszabás azért is irreális, mert például nem mindegy, hogy az érintett vezetéken mit szállítanak. Ráadásul a vezeték- vagy csőhossz alapján kiszabott adó sok esetben aránytalan teherviselést jelenthet, a gázszolgáltatásban például jelentősen eltér az üzemeltetett vezetékek hossza, a kapcsolódó árbevétel azonban már nem.
