Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Két hete módosító javaslatot nyújtott be a parlament költségvetési bizottsága az Országgyűlésnek, amelyben a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztését javasolta az értékpapír- és a derivatív ügyletekre. A parlament a javaslatot elfogadta, vagyis a magyar kormány − korábbi heves ellenkezésével szemben − mégis támogatja a Tobin-adó bevezetését. Erre két oka lehet: egyfelől az Európai Bizottságnak (EB) pontos számításai vannak arról, mekkora pluszforráshoz juthat így az uniós büdzsé, másfelől uniós szinten is készülnek az adónem kivetésére. Márpedig a magyar kormány nem akar csatlakozni az EB által javasolt \"összeurópai kezdeményezéshez\", hogy így az egész bevételt hazai költségvetési forrásként kezelhesse.
A törvény értelmében 2014. január 1-jétől a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya kiterjed az értékpapírügyletekre, ideértve a vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az adó mértéke az értékpapírügyletek esetében azok értékének 0,1 százaléka, derivatív ügyletek esetében 0,01 százaléka. Ez lényegében megegyezik az EB tavaly júniusban kidolgozott javaslatával, amelyről végül az ez évi júniusi csúcson nem tárgyaltak, noha napirenden volt a bankunió, márpedig a Tobin-adó ehhez szorosan kapcsolódik (a németek azt szeretnék, hogy az a közös bankkonszolidációs alap forrásául szolgáljon). A most csütörtökön kezdődő csúcson viszont − ahol a 2014−2020-as ciklus költségvetése lesz napirenden − nagy valószínűséggel szóba kerül a téma, sőt brüsszeli megfigyelők szerint lehet, hogy a bizottság javaslatát már decemberben elfogadják az állam- és kormányfők.
Az EB számításai szerint évi mintegy 31,5 milliárd eurót lehetne a Tobin-adóból beszedni, de ha például a nagy likviditású devizaügyletekre is kivetnék − a negyven éve született eredeti terv csak azokra vonatkozott volna −, akkor akár 60 milliárd is elérhetővé válna, ez az éves uniós költségvetés felére rúg. Becslések készültek arra is, hogy az egyes tagországok miként járnának, ha a tagállami befizetéseket váltanák ki ezzel: a 2014-es bevezetés után Németországban 10,7 milliárd eurónyi megtakarítás, Franciaországban 8,7 milliárd, míg az egyelőre szkeptikus Nagy-Britanniában 7,7 milliárd euró keletkezhetne 2020-ig. Magyarországon a bizottság becslései szerint 423 millió eurót lehetne beszedni. Az uniós javaslat gazdasági konzekvenciáiról nagyon eltérő számítások születtek, néhány tanulmány arra figyelmeztet, hogy a Tobin-adó erőteljesen rontaná bizonyos piacok likviditását és mélységét, más kalkuláció szerint viszont a hatékony adóbeszedési rendszernek köszönhetően kiválthatóak más, növekedést fékező adónemek.
A magyar országgyűlésben megszavazott módosító javaslat hazai piaci hatásairól nem készültek tanulmányok. A portfolio.hu beszélt piaci kereskedőkkel, akik szerint az állampapírpiacon például rombolni fogja a likviditást az adókulcs, és a másodpiaci forgalmazók külföldre vihetik a kötéseiket. A tőzsdén pedig érezhetően eshet a forgalom, miközben az azonnali részvénypiac forgalma egyébként is évek óta apad. Mivel Magyarország finanszírozási igénye továbbra is óriási és ehhez elsősorban a forintpiacon talál forrást, ezért az itteni likviditás fenntartása − esetleg növelése − kulcsfontosságú. Feltehetőleg az Államkincstár ezért vezet be 6000 forintos illetékhatárt az állampapír-forgalmazásra vonatkozóan, illetve engedi meg a forgalmazóknak, hogy a felszámított tranzakciós illeték összegét a kincstári számlatulajdonosok felé továbbhárítsák.
