Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Októberben 6 százalékra esett vissza az éves infláció a szeptemberi 6,6 százalékos csúcsról, vagyis a Napi Gazdaság elemzői konszenzusában jelzett 6,2 százaléknál erősebben mérséklődött a pénzromlás. Szeptemberhez képest csak 0,1 százalékkal nőttek az árak, ezen belül az élelmiszerek 0,6 százalékkal drágultak − az üzemanyagok ára viszont 2 százalékkal csökkent.
A konszenzus 2012-re átlag 5,8 százalékos, jövőre pedig 4,7 százalékos pénzromlást jelzett, de a folyamat alakulásáról eltérnek a vélemények: a többség szerint novemberben is lejjebb szállhat az árindex, ám a csökkenés sebessége legkésőbb jövő év elején lassul, sőt egyesek szerint fölfelé is lehetnek még kiugrások a trendből. A kamatcsökkentési ciklusról viszont minden megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy folytatásra számít.
Ahogy arra számítani lehetett, az élelmiszerek, a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok éves összevetésben az átlagnál jobban drágultak októberben, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. A ruházkodási cikkek ára is csak kismértékben emelkedett.
Ami a következő hónapokat illeti, a szakemberek szerint az élelmiszerek drágulása folytatódhat, az üzemanyagok ára viszont az utóbbi idők kedvező folyamatai szerint alakulhat. Az olaj ára vélhetően nem lesz sokkal magasabb a közeljövőben, és ha a forintárfolyam is stabil marad, akkor az elmúlt hetekben látott üzemanyagár-csökkenéseket nem követi komolyabb drágulás.
Az októberi infláció mögött ugyanazok a folyamatok állnak, mint az elmúlt hónapokban, leginkább az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint az üzemanyagok húzták fölfelé a fogyasztói árakat. Ezeknél azonban a következő hónapokban nem várható számottevő emelkedés, így az infláció további mérséklődésére számítunk, ami támogatóan hat a jegybank lazító politikájára − hangsúlyozta lapunknak Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Egyetért ezzel Trippon Mariann, a CIB elemzője is, aki szerint lassan tovább süllyedhet az árindex. Az éves átlagos infláció idén és jövőre is jócskán a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos középtávú célja felett alakul, de a kamatkilátásokat tekintve az adat semleges. Az elmúlt három hónap kamatdöntései, a monetáris tanács ülései utáni közlemények és jegyzőkönyvek, valamint a külső tagok nyilvános megszólalásai mind megerősítik: a döntéshozók többsége elsősorban a növekedési kilátásokra és a piaci folyamatokra figyel − vagyis folytatják a monetáris kondíciók fokozatos enyhítését, amíg azt a piaci hangulat lehetővé teszi.
Napi grafikonok
Az októberi adat nem fogja átírni az inflációs trendet, jövőre valahol 4 és 5 százalék között alakul az átlagos pénzromlás − emelte ki Kondrát Zsolt, az MKB szakértője. Kondrát szerint jelentős élelmiszer-drágulásra azért nem kell számítani, mert a nemzetközi árak csökkenni kezdtek, így legfeljebb a nyári megugrás begyűrűzésének lehet még némi hatása a hazai kiskereskedelemben. A belső kereslet és a lakossági hitelezés további zsugorodása miatt limitált marad az inflációs nyomás, bár egyes kormányzati intézkedések − például a gyógyszerár-támogatás lefaragása vagy a tranzakciós illeték kiterjesztése − ellenkező hatással járhatnak.
Valamelyest meglepte a vártnál nagyobb ütemű süllyedés Gárgyán Esztert, a Citibank elemzőjét, aki szerint novemberben 6 százalék alá is benézhet az infláció, de decemberben 6,1 százalékra kúszhat vissza − a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, illetve a dráguló élelmiszerek miatt −, majd valahol 5 százalék közelében stabilizálódik. Jövőre a dezinflációs hatás az indirekt adóemelések miatt lassulni fog − véli a szakember, aki szintén további kamatcsökkentésekre számít. A piac által árazott 100 bázisponttal alacsonyabb kamatszint azonban nem biztos, hogy hamar meglesz, főleg ha az önkormányzati adósságrendezés vagy a jövő márciusi jegybankelnökcsere miatt leminősítenék Magyarországot, amivel ismét megugrana az országkockázati felár.
