Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Csatatérré vált a földpiac, miután olajat is öntöttek a tűzre − fogalmazott az egyik lapunk által megkérdezett dunántúli agrárszakember. Az ágazatot épp elég csapás érte már az évek óta tartó szélsőséges időjárás miatt is, de nem szűntek indulatokat gerjeszteni a külföldiek földvásárlásai, a zsebszerződések, a különféle kormányzati húzások, köztük az állami földbérleti pályázatok sem. Mindez felfelé srófolta a termőföldárakat és a bérleti díjakat, elsősorban az ország nyugati felében, de másutt is. Az FHB legfrissebb földárindexe szerint a tavalyi 576 ezer forintos hektáronkénti átlagár 601 ezer forintra emelkedett, Közép-Magyarországon pedig elérte a 780 ezer forintot. A területi adottságoktól is függő különbségek jelentősek: az átlagosnál jóval olcsóbban lehet például legelőt venni, a gyümölcsösök, a szőlők és a korszerű, új mezőgazdasági létesítményekkel együtt kínált területek ára viszont az átlagnál jobban nőtt, különösen a nyugat-dunántúli régióban. Vas és Győr-Moson-Sopron megyében egy hektárnyi termőre fordult barackosért vagy dióültetvényért már 1,8−2 millió forintot is adnak, még értékesebbek az öntözhető, nem fagyveszélyes területen lévő ültetvények.
Nem véletlen, hogy az állami földbérleti pályázatokon elnyerhető területekért is egyre többen szállnak csatába − ennek volt része a Fejér megyei Kajászó helyi gazdáinak vasárnapi akciója, az Őszi szántás is, amikor civil szervezetek közreműködésével visszafoglalták és \"művelésbe vették\" egy 284 hektáros birtok egy részét, amely szerintük a törvényi korlátot túllépve került új bérlőhöz (egy hasonló megmozdulást már tartottak néhány héttel ezelőtt). A kormány politikai indítékúnak, a jogállamiság normáival ellentétesnek és megtévesztő szándékúnak tartja az akciót − derült ki tegnap a Kormányszóvivői Iroda MTI-hez eljuttatott közleményéből − és felkéri az illetékes minisztériumokat, tegyék meg a szükséges és indokolt lépéseket a jogállamiság visszaállítása érdekében.
