Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Hatalmas potenciált rejt a hazai lakóépületek energiahatékonysági felújítása, a hatályos magyar követelményértékek azonban az optimális alatt maradnak; az előírások szigorításának késlekedésével a kormány makrogazdasági lehetőséget is elmulasztott − hangzott el az Energiaklub sajtóbeszélgetésén. Az Európai Bizottság ősszel fogadta el az energiahatékonysági irányelvet, Magyarország azonban egyelőre nem szigorított az építési követelményeken − részben az import megugrásától is tartva. Ennek hatására azonban olyan, gyengébb minőségű építészeti termékek jelentek meg a magyar piacon, amelyek máshol, például Lengyelországban vagy Szlovákiában már nem eladhatók − mondta ki Ámon Ada igazgató.
Az új építésű ingatlanokra érvényes szigorúbb előírások eszerint ráadásul nem is emelnék érdemben a költségeket. Az Energiaklub különféle háztípusokra végzett modellszámításai szerint például a hatvanas években épült lapos tetős családi ház fenntartása harminc év alatt mintegy 13 millió forint globális költséget kíván beruházások nélkül, míg az optimális, komplex energetikai felújításokat elvégezve csak 8 milliót. A kalkuláció szerint egy 50 milliárd forint keretű, 33 százalékos támogatási intenzitást ígérő lakossági pályázati konstrukció, amely 20 éves élettartamú beruházásokat finanszírozna egy ötéves program keretében, összességében több mint 150 milliárd forint értékű beruházást generálna, javítva a foglalkoztatási helyzetet, növelve az adóbevételeket és a külkertöbbletet is. A forrás nagy részét elő lehetne teremteni a karbonforintokból.
Noha a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén közel felével lehetne csökkenteni (ami az ország energiafelhasználását közel 15 százalékkal mérsékelné), az időnként kiírt, 1−3 milliárd forintos keretű lakossági pályázatok nem tudnak kritikus tömeget megmozgatni Ámon szerint. A tapasztalatok alapján a támogatások, pályázatok orientálják az embereket, az elmúlt két évben azonban lebegtették ezeket, a felújítást tervezők ezért kivárásra rendezkedtek be, elhalasztva a beruházásokat.
Bizonyos fejlesztések néhány éven belül állami támogatás nélkül is megtérülhetnek az Energiaklub szerint. A felújítások elmaradása csak részben indokolható pénzhiánnyal, a lehetőségek ismeretének hiánya, a tévhitek, a rossz példákkal alátámasztott szkepszis vagy a bizonytalanság szintén az okok között említhető. Gyakran előfordul az is, hogy − noha a szándék és szükséges anyagi forrás megvan − rossz döntéseket hoznak a háztartások, ami a tervezés, illetve energetikai szakértők szerepének fontosságát húzza alá.
Az energiahatékonysági beruházások fellendítéséhez szükséges legfontosabb intézkedéseket 12 pontban foglalták össze vezető hazai vállalatok az Energiaklub tulajdonában lévő Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) koordinálta kezdeményezés keretében. Az intézet szerint a javaslatokkal már 2013-ban sok tízezer embernek lehetne munkát adni, illetve legalább ennyi háztartás rezsiköltségeit csökkenteni. A 2013-tól érkező karbonforintok felét kötelező ilyen célokra költeni, a kormánynak pedig stratégiai prioritása az energiahatékonyság.
Napi Gazdaság, Katona Vanda
