Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szomszédos kelet-európai országok villamosenergia-hálózatát használja Németország, hogy a téli hónapokban északi szélerőműveiben megtermelt áramot a délebbi régiók fogyasztóihoz továbbítsa, ami az érintett államok rendszereit alaposan túlterheli. Németország tudatában van a problémának, de nincs elegendő politikai akarat a megoldásra, miután az roppant költséges: az ottani rendszer korszerűsítése és felkészítése önmagában legkevesebb 32 milliárd euróba kerülne a német hálózatüzemeltetők Bloomberg által ismertetett álláspontja szerint. A közép- és kelet-európai országok ezért azon vannak, hogy a legveszélyesebb időszakban függetlenítsék villamosenergia-hálózatukat a némettől a kritikus túlterheltség elkerülése érdekében. A szeptemberben összekapcsolt cseh−szlovák−magyar piacok közös kereskedését egyelőre nem érinti számottevően a jelenség; a magyar rendszer megbízható, biztonságosan működtethető − közölte a Napi Gazdasággal a rendszerirányító Mavir Zrt. A társaság szerint bár valóban az egész európai rendszer szintjén érzékelhető a jelenség, rendszerszintű zavaroktól, áramszünetektől ilyen méretekben nem kell tartani.
A fukusimai baleset után a nukleáris energiáról gyakorlatilag lemondó Németországban több mint 8885 megawatt (a paksi atomerőmű kapacitásának mintegy négy és félszeresének megfelelő) szélenergia-kapacitást telepítettek 2007 óta, többnyire északon. Egyelőre tanulmányozzák, hogy miként lehetne az iparosodottabb dél felé egy gerincvezetéket kiépíteni. A német rendszer egy-egy szeles napon \"túlcsordulhat\", ilyenkor a többletenergia elkezd áramolni az európai rendszerben − főleg ha a helyzet az alacsony fogyasztással párosul. Kritikusak lehetnek az ünnepnapok, amikor jelentősen csökken a fogyasztás. Németországban a megújulóportfólió a jelenlegi többszörösére növekedhet a következő időszakban, bár az arányok már ma is impozánsak: míg az ottani rendszer igénye átlagosan 60 gigawatt, a szél ebből 30, a napenergia pedig 25 gigawattot adhat maximális kihasználtság mellett.
Elégtelen észak−déli összeköttetésével a német villamosenergia-hálózat tavaly februárban közel került az összeomláshoz, ekkor a Balti-tenger szélenergiája elárasztotta a rendszert, a csehek és lengyelek pedig saját hálózataik leválasztásával fenyegetőztek. A cseh és lengyel hálózatüzemeltetők a német áramdömping miatt alkalmanként a nyugati határhoz közeli bizonyos erőműveik leállítására kényszerülnek, ez az oka a piaclezárással való fenyegetéseknek. A Mavir szerint azonban ez nem fizikai lezárást, azaz blokkolást jelentene, hanem az egy irányban áramló villamos energia miatt ellehetetlenülő kereskedés terén tett kényszerlépéseket.
Reuters
