Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hazai hozamkörnyezet stabilizálódásának köszönhetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-nek rendre sikerül többet értékesítenie a forintkötvényekből. Az állampapír-tulajdonosok között egyre nagyobb − a külföldi intézmények mellett − a hazai rezidensi kör, amelynek állománya októberben rekordra, 868,4 milliárd forintra ugrott. Az ÁKK eredetileg tegnap 45 milliárd forint 12 hónapos diszkontkincstárjegyet kínált fel vételre, ám a több mint 3,5-szeres vételi ajánlat nyomán 60 milliárdot adott el. A papírok átlaghozama 6 százalék alá, 5,97 százalékra süllyedt, ahol utoljára 2011 szeptemberében állt.
A külföldi kézben lévő állomány is csúcson van, november elején mintegy 4854 milliárd forintot tett ki. Ezzel a külföldiek a teljes állampapír-állomány ötödét birtokolják, miközben a háztartások kezében lévő állomány mintegy 4 százalék (az idei első tíz hónapban csaknem duplájára nőtt a kifejezetten lakosságnak szánt állampapírok állománya). A háztartásoknál becslések szerint valószínűleg már több mint 1000 milliárd forintos állomány lehet.
Várakozások szerint a folyamat jövőre sem áll le, például mert az állam a közszolgáknak automatikus számlanyitást tervez, ahova a juttatásaik egy része érkezhet. A lakosság körében az inflációkövető prémium államkötvények a legnépszerűbbek (a háztartásoknál lévő állomány negyede ilyen). A hozamok − a magas inflációs környezetnek köszönhetően − a 9-10 százalékot is elérhetik.
Arról vita folyik a közgazdászok között, hogy milyen gazdasági hatása lehet az állam forrást elszívó agresszív kamatpolitikájának. Az MNB szerint például negatív következménye lehet, hogy a bankszektor helyett az állampapírpiacra mennek a megtakarítások, mivel így azok nem a gazdaságot, hanem az államot finanszírozzák, vagyis növekedést fékező hatással járnak. Az ÁKK ezzel szemben úgy érvel, hogy nem érvényesül a kiszorítási hatás, vagyis nem a bankok elől szívja el a pénzt az állam, hanem friss forrásokat gyűjt. A magas hozamok miatt a későbbiekben jelentős extra fizetési kötelezettség jelentkezik majd az államnál is, ami az állam finanszírozhatóságával kapcsolatban is kérdéseket vethet fel.
A nagyobb forintkibocsátásokból származó források egy részét az állam az MNB-nél devizára tudja váltani, amivel egy ideig a devizaadósságát is képes finanszírozni (vagyis forintra váltani). Ennek a későbbiekben kedvező lehet a hatása az adósság árfolyamkockázatának csökkenésére. Elemzők szerint ezzel a módszerrel a magyar állam akár el is kerülheti az EU−IMF-hitelmegállapodást, hiszen forintban elég forráshoz jut. A megállapodásra abban az esetben kényszerülhet a kormány, ha a nemzetközi befektetői hangulat annyira elromlik, hogy a forintpiacon is apadni kezd a kereslet vagy ha a befektetők elkezdik árazni az MNB devizatartalékainak kárára történő átváltásokat övező kockázatokat.
Napi grafikonok
