BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Most a magyar kormány térfelén pattog a labda

Elemzők szerint fél sikert ért el Brüsszelben a magyar kormány. Bár a hiánycél idén és jövőre tartható, a 2014-re vonatkozó prognózis azt sejteti, nem fenntartható elemekből tevődik össze a magyar kiigazítás. Februárban kiderülhet, kellenek-e újabb − már fenntarthatónak számító − intézkedések.

2012. november 8. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A tegnapi jó hír ellenére korai lenne örülni a túlzottdeficit-eljárásból (edp) történő gyors kikerülésnek − vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők. (Az őszi előrejelzés és az országjelentés nem tartalmaz következtetéseket az eljárásra vonatkozóan.) Egyfelől jövő tavasszal ad részletesebb értékelést Brüsszel és alakít ki júniusban hivatalos álláspontot az Ecofin. Akkor már ismertek lesznek az idei áht-folyamatok, amelyekről eddig csak elméleti vitát folytatott Budapesttel Brüsszel. Másfelől több látszik a 2013-as és a 2014-es költségvetés állapotáról. Mivel az EB most azt jelezte, hogy 2014-ben nem sikerül a hiányt a GDP 3 százaléka alatt tartani, a szakértők szerint a nyáron valószínűleg kérhetnek pótlólagos intézkedéseket az eljárás megszüntetéséért cserébe. Összességében tehát az Orbán-kormány csak időt nyert, csatát még nem.

Valószínűleg azért számol jövőre és 2014-re alacsonyabb növekedési pályával a bizottsági anyag, mert az eurózónára vonatkozó növekedési prognózisát is mérsékelte, amely az exportszektoron keresztül negatívan hat Magyarországra − véli Kondora Szilárd, az OTP elemzési központjának szakértője. Ugyanakkor a bizottság véleménye is világos: amennyiben az alappályán az előrejelzéshez képest nem lesz fundamentális változás, úgy a költségvetésben lévő tartalékok törlésével teljesíthető a 3 százalék alatti hiány.

Az edp-ből való kikerüléshez szükség van egy 3 százalék alatti hiánnyal záró évre, ami jó eséllyel lehet az idei. A bizottság a 2012-es tények ismeretében és a tavaszi új prognózis elkészítése után teheti meg a kikerülésre vonatkozó javaslatát az Ecofinnak. Kondora szerint elképzelhető, hogy ha a magyar kormány addig következetesen végigviszi a Matolcsy György által októberben bejelentett két megszorító csomagot és a makropálya sem sérül, akkor akár pótlólagos intézkedésekre sem lesz szükség 2014-ben. Brüsszel − a kilátások mellett − a végrehajthatóságra figyelni majd, e szempontból a következő fél év jelzésértékűnek számít.

Az uniós előrejelzés lényegében megfelel a piaci konszenzusnak, és alacsonyabb adóbevételekkel számol, a jövő évi deficitcél-prognózisok közötti különbség is ebből adódik − véli Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője, aki szerint ha a kormány tartja magát a 2,7 százalékos deficitcélhoz 2013-ban, annak eléréséhez néhány tíz milliárd forintos intézkedéscsomag szükséges. Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője szerint viszont összességében nem túl kedvező az EB prognózisa. A bizottság számításai azon alapulnak, hogy a költségvetés tartalékait nem használják fel, ám gyanítom, hogy ezek egy részét nem lehet csak úgy eltörölni − tette hozzá a szakértő, aki szerint az országjelentés úgy is értelmezhető, hogy a jelenlegi körülmények közepette nem hajlandóak hitelmegállapodást kötni a magyar kormánnyal. Márpedig a közelgő 2013. első negyedévi jelentős devizakötvény-lejáratok lépéskényszerbe hozhatják a kormányt. Bár a kabinet törekedhetne gyors megállapodásra, Kondrát szerint inkább devizakötvény-kibocsátás jöhet, valamint további nem szokványos intézkedéseket jelenthetnek be, tovább odázva a hitelmegállapodást.

Máshogy látja a helyzetet Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa. Bár 2013 valószínűleg \"rendben lesz\", a kormánynak esetleg már most érdemes azon gondolkozni, hogyan győzze meg a bizottságot a 2014-es keretszámokról. Itt vagy sikerül kimutatni, hogy rosszul számol az EB, vagy a kormánynak kell pótlólagos intézkedéseket hoznia. Darvas szerint a strukturális egyenleg alapján 2013-ig javulásra számít az uniós prognózis, ám ez 2014-ben megfordul, amelynek kiigazításához a GDP 1,0−1,5 százalékát kitevő korrekcióra lehet szükség.

Bonyolítja a helyzetet, hogy az IMF-fel folyó hitelalku részese az EB is. Bár azt továbbra sem tudni, hogy mikor indulnak a tárgyalások. Annyi bizonyos, hogy a két nemzetközi szervezet részletes tervezetet és konkrét intézkedésekről szóló igényeket ad majd át − zárt ajtók mögött − Budapestnek. Ha mégsem lesz hiteltárgyalás, akkor maradnak az általánosságokban megfogalmazott célok és javaslatok, amelyeket az edp, valamint az európai szemeszter keretében kap meg a kabinet. Bár Brüsszel szerint a magyar kormány még most is túlzottan optimista, a makropályával kapcsolatos előrejelzéseknél közeledhettek az álláspontok, ami a hiteltárgyalás alapja is lehet − tette hozzá Darvas.

Gerőcs Tamás
Gerőcs Tamás

Ez is érdekelhet