Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A jegybank monetáris tanácsa − lapunk elemzői konszenzusával összhangban − újabb 25 bázispontos kamatcsökkentésről döntött tegnap, így az alapráta mától 6,25 százalék. Simor András jegybankelnök a tegnap délutáni sajtótájékoztatón ismertette a monetáris tanács ülésén felmerült két javaslatot: a kamatszint 6,5 százalékon tartását és a 25 bázispontos vágást. Végül − akárcsak korábban − \"szoros többséggel\" az utóbbi mellett döntöttek, feltehetőleg ezúttal is a külső tagok szavazatával. A jegybankelnök lényegében megismételte az előző hónapokban adott makrogazdasági előrejelzését, e szerint az infláció idén és jövőre is számottevően meg fogja haladni a jegybanki célt, ám az egyszeri inflációt növelő intézkedések kifutásával a gyenge belső keresletnek köszönhetően mérséklődni fog a pénzromlás üteme. Simor kitért a szeptemberben megugró inflációra (6,6 százalék lett az éves pénzromlási ütem), azt mondta, hogy erre az élelmiszer- és üzemanyagárak hatottak, amire a monetáris politika csak kisebb befolyással bír.
Napi Gazdaság, Földi D. Attila
A magyar gazdaság recesszióban van, jövőre indulhat be a növekedés, amit az export szektor támogathat, de a külső konjunktúra egyelőre romlik. Simor kiemelte, hogy a tanács szerint a növekedési potenciál − a gyenge beruházási aktivitás és a gyenge foglalkoztatottság miatt − elmarad a válság előtti szinttől. A kormányzati intézkedésekről nem beszélt a jegybankelnök, mint mondta, az MNB a decemberi inflációs jelentésében fog részletesen foglalkozni a kormány által októberben bejelentett két kiigazító csomaggal. Ugyanakkor Simor előrevetítette, hogy a rövid távú inflációs pályára várhatóan nem hatnak az intézkedések, ám a hosszú távú inflációs és növekedési kilátásokat valószínűleg rontják.
Magyarország kockázati megítélése az utóbbi egy hónapban bár számottevően javult, ennek részben hazai okai voltak, de sokkal inkább a globális hangulati okokra, illetve az uniós szabályozás változására (a fedezetlen shortolás betiltására) volt visszavezethető. Emiatt a kockázati árak jövőbeli változását komoly bizonytalanság övezi. A kamatciklus folytatásának feltétele, hogy a következő hónapok gazdasági és piaci adatai a javulás tartósságát erősítsék meg és összhangban maradjanak az inflációs céllal. A nemzetközi kockázatokkal kapcsolatban Simor aláhúzta: a globális jókedvet túlnyomórészt a nagy jegybankok likviditási programjai idézték elő, ugyanakkor az eurózónában nincs fundamentális javulás. A tanács értékelése szerint Magyarország kockázati megítélése, a hozamok tartós csökkenése és az államháztartás finanszírozása szempontjából elengedhetetlen az IMF-fel kötendő megállapodás, amely a befektetői bizalom javulását is magával hozhatja.
Napi grafikonok
A szakértők a döntés előtt a kamatvágási várakozásaikat azzal indokolták, hogy októberben nagymértékben tovább csökkent Magyarország kockázati megítélése − részben olyan technikai ok miatt, amelynek kiesése novemberben szünetet hozhat a ciklusban. A további kamatdöntésekre az is hatással lehet, ha Magyarország nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól a novemberi bizottsági prognózis alapján. Év végére 6 százalékos, 2013 végére 5,25 százalékos irányadó rátát várnak a szakértők (a jövő évi prognózisokat az IMF-tárgyalások bizonytalan kimenetele miatt széles szórásban adták meg).
