E hónap elején rakták le a XXII. kerületi Nagytétény óvárosi részén annak a közel 1 milliárd 200 millió forintos fejlesztésnek az alapkövét, melynek nyomán jelentősen megváltozik az érintett terület arculata. Az unió által támogatott beruházás során az évek óta nem működő moziépület helyén új kulturális központ épül, felújítják és bővítik a Szelmann-házat, s szintén megújul és új funkciókat kap az 1700-as években épített zsinagóga: az intézmények raktáraként használt épület könyvtárnak ad majd helyet. Új, korszerű piacot is kapnak az itt lakók a régi piactér helyett, felújítják a szakorvosi rendelőt és a környező parkot. A parkosítás során több mint 13 ezer négyzetméternyi zöldterületet alakítanak ki, új utcaburkolatokkal, padokkal. A fejlesztéshez az önkormányzat 830 millió forint uniós támogatást nyert el, melyet több mint 250 millió forint önrésszel egészít ki. A projekt a tervek szerint 2013 májusára fejeződik be, a kivitelezést végző Épkar Zrt. égisze alatt. A kerület emellett 115 millió forintot nyert el új óvodai helyek létesítésére, és a további nagy terv a Dunapart II. projekt megvalósítása, melynek során a 32 hektáros Duna-parti részen lakások, irodák épülnének, ezenkívül szálloda, konferencia-központ és sportcsarnok.
A most induló fejlesztések remélhetőleg pozitív hatással lesznek a helyi ingatlanpiacra − mondja Nyegrutz Tibor, a helyi Ingatlan Budafok Kft. ügyvezetője. A kerületrész ugyanis \"testvérei\" − Budafok, Rózsavölgy, Budatétény − mellett eddig a keresettségi lista legvégén állt. Nagytétényben többségében 1930-as, 40-es és 50-es évekbeli, sóskúti kőből épült, régi hangulatú házak találhatók, ezekből több is van eladósorban, s többnyire telekáron, 16−20 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát. Újabb építésű családi és ikerházak is akadnak a kínálatban, négyzetméteráruk 240−270 ezer forint között mozog, az Óhegyen épülteké azonban 280−300 ezer forint közé kúszik fel. Új társasházak − főleg kétlakásosak − is épültek, négyzetméterüket szintén 240−270 ezer forintért kínálják. A kiemelt helynek számító Rózsavölgyben jóval borsosabbak a kerületi árak: a házhelyeké 30−40 millió, az új társasházi lakások négyzetméterára pedig 300 ezer forintról indul, de nincs belőlük sok eladó. Budafokon sok új ikerház épül: ezekért helytől, mérettől, kialakítástól függően 35−50 millió forint, míg a régi, 1950-es, 60-as években tető alá hozott, 50−70 négyzetméteres családi házakért 18−22 millió forint közötti árat kérnek.
Salgótarjánban turisztikai célú és városrehabilitációs fejlesztések is indulnak uniós támogatással. Előbbire 614 millió forint vissza nem térítendő forrást nyert el a város és térsége, melyet a régió egyedi természeti és épített örökségén alapuló − nemzetközi jelentőségű − turisztikai vonzerejének erősítésére fordítanak a 2013 márciusában induló munkálatok során. A másik nagyszabású fejlesztés a városközpont funkcióbővítő rehabilitációja. Az első ütem összköltsége 1,330 milliárd forint, ehhez 989 milliós uniós forrás társul. A projekt keretében sor kerül közel 340 új felszíni parkoló kiépítésére, a közterületek revitalizációjára, a régi mozi épületeiben egy komplex kulturális-szórakoztató ifjúsági szabadidőközpont kialakítására. Az itt lévő épületek felújításával új, korszerű szolgáltatóegységeket is kialakítanak a helyi kis- és középvállalkozások számára. A beruházásoktól a turisták számának emelkedését, az elvándorlás megállítását s nem utolsósorban a városmagban és környezetében lévő ingatlanok felértékelődését várják.
Salgótarjánban Tóth Edit, a helyi Keding Kft. ügyvezetője szerint a kínálat minden ingatlanfajtából bőséges, a kereslet azonban gyenge, ami lejjebb vitte az árakat: az elmúlt négy évben 20-25 százalékos árcsökkenés regisztrálható. Sok az eladó 1960-as évekbeli − 80−90 négyzetméteres − kockaház, melyek négyzetméteréért 70−90 ezer forintot kell letenni. Szintén gyér a kereslet a belvárosi alagútzsalus társasházi lakások iránt, melyek négyzetméterára 120−130 ezer forint között mozog. A kiemelt nyugati városrészben lévő egyedi gázfűtéses társasházi lakások négyzetméteréért 150−180 ezer forintot, míg a városközpont közelében épült újszerű, nívós családi házakért fajlagosan 150−160 ezer forintot kérnek az eladók.
A megújuló kistelepülések egyike Hollókő, amely tartalmas turisztikai fejlesztésekkel szeretné még nagyobb számban idecsalogatni a turistákat, ami növelné a falu lakosságmegtartó és -vonzó erejét is. Ennek érdekében nyújtotta be 1,7 milliárd forint összértékű, komplex turisztikai fejlesztési projektjét uniós forrásokra az önkormányzat, amely zöld utat kapott, és a támogatási szerződést is rövidesen megkötik. A tervezett célok egy része infrastrukturális jellegű, mint például az ófalu útjainak felújítása, parkolók építése, de folytatódik a műemlék vár felújítása is, melynek nyomán megnyílhat a több éve lezárt öregtorony. Felépül egy 70 négyzetméteres favár is, ahol a gyerekek játszhatnak különböző várjátékokat, a korabelihez hasonló felszerelésekkel, megújul a Vár étterem és több, a helyi gasztronómia hagyományos ételeit felvonultató létesítmény, színpad, egy hazai befektetőcsoport által pedig környezetbe illő, 40 szobás, színvonalas hotel épül 2014-re.
Hollókőn az idős tulajdonosok kihalásával egyre több ház vár gazdára, a kereslet viszont a sok turista ellenére gyér, így az árak is a négy évvel ezelőtti alá estek. A keresletcsökkenéshez az is hozzájárul, hogy az eladó házak egy része műemléki védettséget élvez, ami a felújításuknál kötöttséget jelent. Az árak itt is széles skálán szóródnak: 1960-as években épült, de szépen felújított házat már kapni 13 millióért is, a régi, felújítandó gangos parasztházak ára 15 milliótól, míg a 20-30 éves lakóingatlanok ára komforttól, mérettől, állagtól függően 21 millióról indul.
