Reprezentatív nemzetközi kiállítás nyílik ma a budapesti Szépművészeti Múzeumban Cézanne és a múlt − Hagyomány és alkotóerő címmel, folytatva a korábbi nagy sikerű tárlatok − a 2003-as Monet, illetve a 2006-os Van Gogh − sorozatát. A Szépművészeti 1800 utáni részlegének vezetője, Geskó Judit most Paul Cézanne kapcsolatát tárta fel olyan mesterekkel, mint Raffaello és Michelangelo vagy Poussin és Chardin, illetve Goya, Delacroix meg Courbet − a tárlaton mintegy negyven olyan tanulmány látható, amely az ő remekműveik alapján készült. Magától a főszereplőtől közel száz alkotást válogatott össze a kurátor szerte a világon közgyűjteményekből (a Los Angeles-i Getty Múzeumtól Canberra Nemzeti Galériájáig), valamint neves privát kollekciókból.
Az ilyen kiállítások egyik fő attrakciója mindig az, hogy olyan remekművek kerülnek egymás mellé, amelyek szétszóródtak a világban, esetleg magánlakások falain rejtőzködtek és most új kontextusba kerülnek a nyilvánosság előtt. Geskó Judit koncepciójában az egyes Cézanne-képek, valamint azok ihlető forrásai mellett megjelennek a festő visszatérő témáinak változatai is. Így például az Aix-en-Provence közelében magasodó Montagne Saint-Victoire hegyének Londonból és Washingtonból érkezett Cézanne-ábrázolásaihoz Nicola Poussin Táj Phocion hamvaival és Georges Braque Park Carriéres-Saint-Denis-ben című képei szolgálnak kíséretül. A Kártyázók négyalakos kompozíciója a New York-i Metropolitan Museumból jött, a kétalakos verzió pedig a párizsi Musée d\'Orsay-ból − előképeik Daumier és Le Nain most itt függő grafikái voltak. Külön részleget kapott Cézanne egyik legismertebb műve, a Fürdőzők, amelynek előtanulmányai mellett az olajfestmény háromféle végleges példányát is láthatjuk. A február 17-éig látogatható tárlat katalógusát a nemzetközi Cézanne-kutatás tucatnyi kiválósága írta.
Kapott_NEM_jelenik_meg_FE-n
