Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szerte az országban egyre több önkormányzat kényszerül arra, hogy saját kezébe vegye temetői üzemeltetését. Míg korábban még a kisebb településeken is a kegyeleti szolgáltatásokat végző cégekkel kötöttek erre szerződést, ma már sok helyütt közmunkások, alkalmi munkások kaszálnak, gereblyéznek, söpörnek, csak egy-egy nagyobb feladatot bíznak jobbára helyi vállalkozókra. A takarékosság meglátszik a temetőkön, ráadásul sok gondot okoznak a sírrongálók, illetve a temetők őrzése is drágul.
A helyhatóságok mind nehezebben birkóznak meg a köztemetésekkel is − ilyenre általában akkor van mód, ha a hozzátartozók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét. Nem egy olyan ormánsági falu van, ahol idén eddig az elhunytak több mint a felének a búcsúztatását a helyhatóság állta, de a köztemetések száma a nagyvárosokban is nő. Tavaly Pécsett több mint 150, Győrben 49 köztemetés volt, korábban ezek a számok 120, illetve 40 alatt maradtak. A helyhatóságok többsége vissza akarja szerezni költségeit: ha van örökség, akkor abból, de előfordul az is, hogy jelzálogjogot jegyeztetnek be az elhunyt ingatlanára.
Sok önkormányzat szeretné az egyházakat is bevonni a temetők fenntartásába, illetve üzemeltetésébe − mondta el lapunknak Kratochvill Balázs, két dél-zalai kistérség szociális ügyekben illetékes munkatársa −, illetve arra is van példa, hogy két-három község kíván működtetni egy közös temetőt. A sírkertek nívója elég vegyes: van községi önkormányzat, amely az elmúlt években több mint 100 milliót költött temetőjére, sok helyen nemcsak új ravatalozó épült, hanem kiépült a szilárd burkolatú úthálózat, a közműhálózat, elkészült a teljes parkosítás. Számos vidéki temető viszont még az alapvető előírásoknak sem felel meg, miután egy fillért se kaptak fejlesztésre.
