Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány 30 milliárd forint többletbevételre számít az \"ország minden városában\" kivetett közműadóból, amelyet a tegnapi elnagyolt közlések szerint a \"vezetékek után\" kell majd fizetniük az energia- és vízszolgáltatóknak. A konkrétumok ismerete nélkül az iparági szereplők csak név nélkül latolgatják a leendő új teher részleteit, az azonban már első körben valószínűnek tűnik, hogy önmagában a vezeték- vagy csőhossz alapján kiszabott adó aránytalan teherviselést jelentene például a gázszolgáltatóknál (az üzemeltetett vezetékek hossza ugyanis jelentősen eltér, a Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. például mintegy 33 ezer kilométeres hálózaton szolgáltat, míg a Főgáz Földgázelosztási Kft. csupán 6 ezer kilométeren, a Főgáz Zrt. árbevétele 249 milliárd forint volt, a Tigázé pedig 288,3. Ráadásul a vezetékeken nemcsak a saját fogyasztókat ellátó gázmennyiség, hanem adott esetben más szolgáltatóknak szállított gáz is keresztülmegy. Pontosabb terhelést jelentene a szolgáltatásból származó árbevétel adóztatása, Matolcsy György bejelentése azonban nem e megoldásra utal.
A közműadó fogyasztókra való átháríthatatlanságát garantálja a rezsik befagyasztása Giró-Szász András kormányszóvivő szerint. A bejelentés utáni reakciók szerint azonban ez erősen kérdéses. Lehet, hogy egy évig működik a közműadó, és az érintett társaságok nem hárítják át a terheket a fogyasztókra, de kérdés, hogy ezután mit tehetnek, ha nem akarnak csődbe menni − reagált Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Az önkormányzatoknak ugyanis 2014-ben már mindenképpen a lakosságra kell hárítaniuk a terheket, és mivel a lakossági tarifákat nem is emelhetik, elképzelhető, hogy valamilyen helyi adó emelésével teszik ezt meg. A TÖOSZ szerint a közszolgáltatók önkormányzati, állami tulajdonba való visszavétele − ahogyan az árak hatósági szabályozása is − jó irányba tett lépések, azonban a közműadó át nem hárítására vonatkozó elvárás nem tartható. Hasonlóan látja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára is, aki az MTI-nek elmondta: a közműadó bevezetése azzal jár, hogy a közműcégek a lakosságra és a vállalkozásokra hárítják át a terhet.
Az új adó nehéz helyzetbe hozhatja az önkormányzatokat Schmidt szerint, miután a közszolgáltatások 70 százalékát ők üzemeltetik, gyakorlatilag jelenleg is profit nélkül. A vízszolgáltatásban megoldandó kérdés lehet, hogy az infrastruktúra tulajdonosa (jellemzően az állam) vagy a szolgáltató (jellemzően állami vagy önkormányzati tulajdonú cég) lenne az adó alanya − így nagyrészt az állam \"egyik zsebéből a másikba\" helyezheti az adóbevételt. Ráadásul 2013-tól a vízszolgáltatás, 2014-től pedig a szemétszállítás tarifái is a hatósági ármegállapítás körébe tartoznak, azonban reális, országosan egységes tarifák kialakítása az egyes települések eltérő adottságai miatt nehezen elképzelhető. Nem ismert, milyen módon kivetett, mekkora terheléssel lehet számolni, konkrét részletek hiányában pedig egyelőre nem érdemes kommentálni a bejelentést Boross Norbert, az Elmű kommunikációs igazgatója szerint.
