A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint jó esély van arra, hogy a központi forrásokból most kezdődő, összesen több mint 12,5 milliárd forint értékű alsó-szigetközi vízpótló rendszer kiépítése fellendíti a helyi nyaraló- és telekpiacot. A két, 6,3 milliárdos programban sor kerül majd a Mosoni-Duna és a Lajta partszakaszainak teljes rehabilitációjára, de felújítják az itt lévő, vízgazdálkodási szempontból rendkívül fontos műtárgyakat is, összesen tizenhat településen. A fejlesztések várhatóan 2014 végére, illetve 2015 elejére fejeződnek be. Hasonló léptékű beruházás a dunakiliti fenékküszöb és az ottani vízpótló rendszer 1995-ben befejeződött kiépítése óta nem volt a környéken.
Miután sokan bíztak több nagyberuházás megvalósításában és szlovák vásárlók is érkeztek, a válság nyomán az átlagosnál kisebb volt a visszaesés errefelé. Számos program azonban nem valósul meg, több településen bevezették a telekadót és a külföldiek is meggondolták a vásárlást, ezért az árak lefelé indultak, a kínálat pedig nőni kezdett. Különösen a hétvégi házak, nyaralók és telkek piacára volt rossz hatással a Mosoni-Duna és a Lajta partjainak gondozatlansága, a vízszint kiszámíthatatlansága. Jóllehet az utóbbi időben mindkét folyó térségében több turisztikai fejlesztés valósult meg, ezek nem hoztak fordulatot az ingatlanpiacon. A felújítások elmaradása is csökkentette a vásárlási kedvet. A térségbeli ingatlanközvetítők szerint az elmúlt hónapokban mind az árak, mind pedig a kínálat stabilizálódott, a betelepülők döntő többsége az olcsó, korábban csak nyaralónak használt ingatlanokat is keresi. Ugyanakkor hozzátették, a szlovák vásárlók száma tovább csökkent. Úgy tűnik, aki venni akart, már megtette.
Az árak Rajkától, illetve az osztrák határtól kelet felé folyamatosan csökkennek. Míg Dunakiliti környékén 11-12 ezer forint egy négyzetméter közművesített telek, Feketeerdőn és Dunaszigeten már csak 6-7 ezer. Dunaszigeten egyébként 13,8, sőt 18 millió forintért is árulnak saját vízparttal rendelkező területet, de ugyanitt 1700 négyzetméteres telket 4,3 millió forintért is lehet kapni. Egy télen is lakható, közel 100 négyzetméteres villáért pedig 17,6 millió forintot kérnek. Halásziban és Héderváron ugyancsak 4 millió forint körül kínálnak telkeket, de a 15−20 millió forintos nyaralókból is bőséges a választék, a két település mellett Darnózseliben és Püskiben is. Ugyanakkor egyre kevesebb az olcsó, 10 millió forint alatti ingatlan a kínálatban.
Immár a Szigetközben is jelentősen befolyásolja az árakat a vízpart távolsága, a település kikötési, hajótárolási, illetve horgászási lehetőségei, a környék üzletei. Czafik Tamás, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Deal Real Kft. cégvezetője szerint a válság óta a szigetközi piac úgy hullámzik, mint a Duna. Ha beruházásokról, újabb betelepülőkről érkeznek hírek, stabilizálódnak, sőt emelkednek az árak. Ilyenkor olyanok is próbálkoznak, akik nem mindenáron szeretnének megválni ingatlanuktól. A kerékpárút-hálózat kiépítése is megmozgatta a piacot, ám alapvető változást nem hozott. Abban azonban nagyon bíznak, hogy a most kezdődő, több mint 12 milliárdos program végre tartós lendületet ad majd. A rehabilitáció után talán arra is van esély, hogy új építkezések kezdődjenek, illetve érdemi változás legyen a kereskedelmi ingatlanok háza táján. Az szinte biztos, hogy a vízparti ingatlanok, elsősorban a telkek, tovább drágulnak majd. Ma a vevők döntő többsége az olcsó, felújításra váró, 10−12 milliós ingatlanokat keresi, a drágább házakat, villákat ma sem könnyű eladni. Az viszont egyértelmű, hogy minél több hazai és külföldi vendég érkezik, annál több az érdeklődő és a vevő. A kínálat hatalmas, különösen a kisebb huroktelepüléseken ma is tudnak csendeset, szépet, jót és olcsót mutatni, szinte minden kategóriában.
