Konzisztenciazavart látnak az elemzők

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A mostani kamatvágással tovább élesedhetett a Monetáris Tanács külső és belső tagjai közti ellentét a jegybanki szerepfelfogással kapcsolatban − mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza. Az MNB egyre inkább a növekedési kilátásokra figyel a kamatdöntésnél az inflációs megfontolások helyett, ami aggodalmat kelthet a piaci szereplők körében, ahogy a belső tagok mandátumának lejárta közeledik. Gárgyán szerint IMF-megállapodás nélkül − ha a külső környezet kedvező marad − folytatódik a 25 bázispontos vágások sorozata, év végéig 6,0 százalékig süllyedhet a ráta.

A mostani kamatcsökkentést talán azért nehezebb indokolni, mint az augusztusit, mert a jegybank inflációs jelentése szerint egyre messzebb kerül az inflációs cél elérése − emelte ki elemzésében Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A nemzetközi hangulat az ECB és a Fed likviditásbővítő intézkedéseinek köszönhetően jelentősen javult − emlékeztetett Bebesy −, ismét megnőtt az étvágy a kockázatosabb eszközök iránt. A külsős tagok ezt kihasználva feltehetően ezúttal is a gyenge növekedési kilátások miatt döntöttek a csökkentésről. A piac kíváncsian várja, hogy a külsős tagok hogyan tudják konzisztenssé tenni az inflációs célkitűzés keretein belül a céltól távolodó inflációs prognózissal egyidejű kamatvágást.

A magyar jegybank működéséhez keretet adó inflációs célkövető rendszerrel több probléma van, ez a válság során különösen reflektorfénybe került − hangsúlyozza az elemző. Számos feltörekvő piaci ország jegybankja nem alkalmazza mereven a rendszert és egyre fontosabb szerepet kap a növekedés. Bebesy szerint a magyar jegybank is ebbe az irányba mozdult el; a stratégia lehet sikeres, de feltétlenül vannak kockázatai is, hiszen a piac elbizonytalanodik a döntéshozatali mechanizmusban.

A piacok már beárazták a következő vágást, a határidős kamatlábak három hónapon belül további 25 bázispontos, kilenc hónapon belül összesen 75 bázispontos kamatcsökkentést áraznak − emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Míg az enyhülő pénzpiaci kondíciók, csökkenő hozamok és kockázati felárak, az erősebb szinten stabilizálódó forintárfolyam, valamint a reálgazdasági mutatók alátámaszthatják a lazítást, a még mindig jelen levő stabilitási kockázatok, valamint az erősödő inflációs félelmek a kivárást indokolhatták volna − véli a szakember, aki ezért egyelőre nem számít a kamatcsökkentés folytatására, erre szerinte csak az IMF-tárgyalások lezárása után kerülhet sor. Az MNB inflációs jelentésében romlottak az inflációs prognózisok, így a vágás nem feltétlenül konzisztens a jelentéssel − mondja Suppan.

Ha sikerül a megállapodás az IMF-fel, további 25 bázispontos csökkentés jöhet a negyedik negyedévben, így az év végére 6,25 százalékra süllyedhet az alapkamat. Ezt a jövő év első felében újabb 50 bázispontos csökkentés követheti − véli Suppan −, így 2013 végén 5,75 százalék lehet az alapráta.