Közel háromszáz metszet, rajz, illetve festmény mellett technikai kuriózumok hozzák közel a látogatóhoz a képes sajtó hazai történetének első évszázadát (1780−1880) a Budapesti Történeti Múzeum, illetve az Országos Széchényi Könyvtár közös kiállításán. A tárlat címét \"Az Ország Tükre\" magazintól kölcsönözték, amely 1861-ben így összegezte programját: \"A képes lapok czélját és hasznát fölösleges mutogatnom. Egy a hazának bármily téren szolgálatokat tett férfiu arczképe; egy lelkesítő s elmélkedésre hívó jelenet az élet s történelemből; a jelen haladását tanusító kitűnőbb építészeti művek, s a múlt idők némán beszélő romjai; a műremekek másolatai, s a napi felfedezéseknek képekkel könnyebben megérthető ismertetései sat. sat. a honfi erényt, áldozatkészséget, ízlést, s a tudományok iránti fogékonyságot és a tettösztönt, hogy kiválóan fejlesztik, ki tagadná?\"
Kezdetben a magazinok csak egy-egy önálló képet csatoltak példányaikhoz, mivel a réz- és acélmetszetek igen sokba kerültek, majd a fametszés új technikája lehetővé tette a több szövegközti illusztrációt is. A kiadók művészi reprodukciókkal jutalmazták előfizetőiket, tömegével kerültek az otthonok falára Barabás Miklós, Lotz Károly, Székely Bertalan vagy Munkácsy Mihály festményeinek fekete-fehér kópiái. Így lett a hazai képes sajtó hőskora egyben a művészi sokszorosított grafika aranykora is, amelynek aztán a fotográfia elterjedése vetett véget.
Wagner István