Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem lepte meg a piaci szereplőket, hogy augusztusban kétéves csúcsára, 6 százalékra emelkedett a pénzromlás üteme Magyarországon. A többség szerint ősszel folytatódhat a drágulás − főként az idényáras élelmiszerek áremelkedése nyomán −, amelyre egyszerre hatnak negatívan bel- és külföldi folyamatok. Bár a drágulásnak a reáljövedelmek csökkenésén keresztül számottevő nemzetgazdasági hatása van, a monetáris politikát egyre kevésbé befolyásolja, hogy gyakorlatilag értelmét veszíti az inflációs célkövető rendszer.
Rontja a képet, hogy nemzetközi összehasonlításban is Magyarországon messze a leggyorsabb a drágulás. Míg az unióban átlagosan 2,5 százalékkal emelkedtek az árak, jellemzően a recessziótól sújtott országokban, így például Görögországban elenyésző drágulást mértek. A monetáris alkalmazkodást ellehetetlenítő stagflációs csapda az unió 27 tagországa közül így lényegében csak Magyarországon jelentkezik.
A vártnak megfelelően emelkedett augusztusban 5,8 százalékról 6 százalékra a pénzromlás éves üteme, a volatilis komponensektől megtisztított magindex pedig 5,1 százalékon stagnált − emelte ki elemzésében Trippon Mariann, a CIB Bank szakértője. Az élelmiszereknél havi szinten árcsökkenés volt, de a júliusihoz hasonlóan kisebb, mint egy évvel korábban. A ruházkodási cikkek áralakulása megfelelt a vártnak, a gyenge belső keresletet és az erősebb árfolyamot tükrözve a tartós fogyasztási cikkek ára havi szinten csökkent, ez azonban nem volt elegendő, ahhoz, hogy a többi kategóriában tapasztalható drágulást ellensúlyozza − véli Trippon. A szakember szerint szeptemberben még 6 százalék körül, akár kissé e szint felett, alakulhat az éves árindex, de októbertől − bár az élelmiszerárak alakulása felfelé mutató kockázatot jelent − várható a lassulás. Az év egészében így is bőven a jegybank 3 százalékos célja felett lesz az infláció, és a cél elérését 2013-ban sem valószínűsíti Trippon.
Monetáris politikai szempontból az adat ugyanakkor semleges. Az augusztusi kamatdöntés is bizonyította, hogy a tanácstagok többsége számára a piaci folyamatok és a borús növekedési kilátások a meghatározóak, így az alapkamat − az augusztusi, kissé \"váratlan\" csökkentés után − elsősorban az IMF-tárgyalások miatti bizonytalanságok és a következő időszakban kevésbé támogató külső környezet eredményeként, év végéig még egyszer 25 bázisponttal csökkenhet.
A búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak nemzetközi növekedése jócskán meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára számít Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A következő hónapokban 6 százalék fölé mehet az infláció, majd novembertől 5,5 százalék közelébe mérséklődhet − a tavalyi jövedékiadó-emelések kiesése miatt −, így az éves átlagos pénzromlás 5,7 százalék körül alakul. Bázishatások miatt (januári áfaemelés) jövő év elején tovább mérséklődhet a drágulás, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 4 százalék közelébe csökkenhet a pénzromlás. A jövő évi átlagos infláció kissé 4 százalék felett lehet, a 3 százalékos inflációs cél pedig legkorábban 2014 elején érhető el Suppan szerint.
Az augusztusi kamatcsökkentést követően bizonytalanabbá váltak az IMF-tárgyalások, valamint nőttek az inflációs kockázatok, így a következő hónapokban indokolt lehet az óvatosság. Bár a hazai kockázati megítélés jelentősen javult az elmúlt hónapokban, ez azonban szinte teljes mértékben a nemzetközi kondíciók enyhülésének köszönhető. Az év végére 6,50 százalékos, míg jövő év végére 6 százalékos alapkamatra számít Suppan.
