BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ki követi az inflációs célt és meddig?

2012. szeptember 12. szerda, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az EU-ban Magyarországon a legnagyobb az infláció, miközben mi rendelkezünk az egyik legrosszabb növekedési kilátásokkal. A kormány 2013-as terveiben még nem tükröződik, de lényegében nulla növekedés mellett várható, hogy jócskán a jegybanki 3 százalékos cél fölött ragad az infláció, miközben még sosem teljesült a jegybanki cél. A krónikusan magas inflációs pályáért egyértelműen a magas adósságszint és az államháztartás növekvő forrásigénye a felelős. Emiatt kialakult az a rossz gazdaságpolitikai szokás, hogy a költségvetési egyensúly megteremtéséhez jórészt árnövelő intézkedéseket vezetnek be. Így ugyanis elinflálható az adósság, miközben pluszbevételhez jut a büdzsé. A mesterséges inflációgenerálásnak növekedési áldozatai vannak, hiszen a felpörgő drágulás rontja a háztartások jövedelmi helyzetét, ami apasztja a vásárlóerejüket. Ezt csak ideig-óráig lehet az infláció miatt olcsóbbá váló hitelfelvétellel ellentételezni, ennek kifulladása után viszont jön a fájdalmas korrekció.

Fogyasztás híján és az elkerülhetetlen adósságleépítéssel 2012-ben ismét beköszöntött Magyarországon a recesszió, miközben megmaradt a gazdaságpolitika által generált inflációs alkalmazkodás. Kialakult a stagfláció. A jegybank dolgát ez rendkívül nehezíti, mivel − hiába a politikai nyomás − a növekedés támogatására nincs lehetősége az árrendszer stabilitásának veszélyeztetése nélkül.

Az áht-egyensúly megteremtésére jövőre újabb 500 milliárd forintot kell − egyelőre ismeretlen forrásból − előteremteni. Ennek újra inflációt generáló és növekedést fékező hatása lehet. Jövő márciusban viszont lejár Simor András MNB-elnök, majd nem sokkal utána két alelnökének mandátuma. A jegybank által implicit már elfelejtett inflációkövető politika helyett ezt követően expliciten is megfogalmazódhat egy újfajta jegybanki mandátum, ami az inflációs cél emelésével járhat. Enélkül ugyanis aligha folytatódhat hitelveszteség nélkül az augusztusban kezdett kamatcsökkentési ciklus. Igaz, az inflációs cél feladásához a jegybanktörvényt újra kell írni, ami szintén súlyos hitelvesztéssel járhat, és a nemzetközi hitelezőkkel nehezen lesz elfogadható. De hát mindez kit érdekel?

Gerőcs Tamás
Gerőcs Tamás

Ez is érdekelhet