Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Meglepetésre 25 bázisponttal, 6,75 százalékra szállította le az irányadó rátát az MNB monetáris tanácsa (MT) tegnapi kamatmeghatározó ülésén. Legutóbb tavaly decemberben nyúltak az alapkamathoz, akkor 50 bázisponttal emelték. Az ülésen két javaslatot − tartást és 25 bázispontos vágást − tárgyaltak, de végül szoros többséggel az utóbbi mellett döntöttek − mondta Simor András jegybankelnök a döntést követően. Többszöri újságírói kérdésre sem árulta el viszont Simor, hogy a második javaslat mögött a külsős tagok sorakoztak-e fel, míg a belsők − akikhez két alelnökével ő is tartozik − a tartást favorizálták volna-e. (Ez majd az ülés rövidített jegyzőkönyvének szeptember 12-i publikálásakor derül ki.)
A döntést felvezető indoklásból ugyanakkor azt lehet feltételezni, hogy Simor valószínűleg nem támogatta a vágást. Újságírói kérdésre például védelmébe vette, miért Magyarországon van Európa egyik legmagasabb alaprátája, miközben minden más országban monetáris lazítással próbálják segíteni a gazdaságot. Az elnök válaszában kiemelte, hogy Magyarországnak van Európa egyik legrosszabb inflációs kilátása, valamint az egyik legmagasabb országkockázati kamatfelára, amelyek a magasabb alapkamatot indokolják. A jegybank törvény által meghatározott fő feladata az árstabilitás fölötti őrködés, márpedig a kormányzati intézkedések nyomán megvalósuló idei és jövő évi adó- és járulékemelések miatt az inflációs cél elérhetőségének időpontja a korábban jelzetthez képest kitolódik, a pálya is egyre feljebb jár. Simor szavai úgy is értelmezhetőek, miszerint indokolatlannak tartja a kamatvágást, hiszen az ország kockázati megítélése szempontjából kulcsfontosságú EU−IMF-megállapodással kapcsolatban sem történt előrelépés, miközben az inflációs kilátások romlanak.
Az emelkedő inflációs pálya meredekségét tompíthatja ugyanakkor a rosszul alakuló reálgazdaság: a tartósan 10 százalék fölött ragadó munkanélküliség, a háztartások reáljövedelmének esése, valamint a vállalati beruházások elmaradása. A gyenge beruházási aktivitás mögött a vállalati csődráta emelkedése és a hitelkínálati kondíciók romlása áll − mondta Simor. A kilátások sem kedvezőek, mivel a bankrendszerből való forráskivonás folytatódik, amit súlyosbít a pénzügyi tranzakciós illeték kivetése. Ilyen körülmények között nem termel nyereséget a bankrendszer, miközben a romló minőségű vállalati hitelportfóliók fokozott tartalékolásra késztetik a hazai szolgáltatókat. Egyelőre a kamatvágás ellenére sem megjósolható, javulnak-e a hazai hitelezés feltételei. Sőt az alapkamat változatlansága mellett a kereskedelmi banki kamatok inkább emelkedtek, vagyis a kamatrés szélesedik − tette hozzá az elnök.
Az MT szerint a monetáris lazítás addig folytatódhat, amíg a gazdaságot érő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, valamint Magyarország kockázati megítélése javul. Az utóbbival kapcsolatban Simor szintén pesszimistán fogalmazott: az utóbbi idők kedvező változása nem közvetlenül Magyarország megítélésének szólt, hanem nemzetközi folyamatokhoz kötődött, ennek tartóssága pedig kérdéses.
Napi grafikonok
