Távolodik a kamatvágás?

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Idén júliusban váratlanul tovább gyorsult a pénzromlás üteme; az elemzők által jósolt 5,4-5,6 százalékos éves infláció helyett 5,8 százalékra nőtt a fogyasztói árindex. Több egyszeri kormányzati elem − így a júliustól érvényes telekomadó és a jövedéki adókulcsok emelése − nyomta fel az árakat, amit az élelmiszerek fogyasztói árának ilyenkor szokásos csökkenése csak részben tudott ellensúlyozni. Ősszel − amikor az idényáras élelmiszerek már drágulni szoktak − akár 6 százalékig is pöröghet az infláció, nehezítve a jegybank kamatcsökkentési célját. A hosszú távú kilátásokat más bizonytalanság is övezi, például hogy a vártnál jobban fékez a gazdaság, ami valószínűleg ismét pótlólagos költségvetési intézkedésekre − például további adóemelésre − késztetheti a kormányt.

A várakozásoknál nagyobb mértékben, 5,8 százalékra gyorsult az infláció júliusban az előző havi 5,6 százalékról, míg az árak 0,1 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest. A meglepetést elsősorban a 6,1 százalékra gyorsuló élelmiszerár-növekedés okozta, mivel az idényáras élelmiszereknél a szokásosnál kisebb mértékű (csupán 0,2 százalékos) árcsökkenés volt − állapították meg az Erste Bank szakértői. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt szeptemberben jelentős élelmiszer-drágulás jöhet, ám ez várhatóan nem hat a monetáris döntéshozókra, mivel az infláció alakulásánál most fontosabb tényező a kockázati felárak pozitív változása. Az év végére ezért 6,25 százalékig is süllyedhet az alapkamat.

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint viszont a búza és a kukorica árának robbanása miatt az élelmiszerárak növekedése jelentősen meghaladhatja a korábbi várakozásokat, ezért a forint erősödése és az igen gyenge belső kereslet ellenére magasabb inflációs pályára kell számítani. A következő hónapokban 6 százalék fölé mehet az infláció, míg az éves átlagos index 5,7 százalék lehet. Bázishatások miatt jövő év elején mérséklődhet a drágulás, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, így 2013 közepéig fokozatosan 4 százalék alá csökkenhet az infláció.

Az üzemanyagok és ruházati termékek júliusi árcsökkenése nem tudta ellensúlyozni a jövedékiadó-emelések hatását és a szolgáltatások áremelkedését. A maginflációs mutató is magas szintre, 5,1 százalékra nőtt, amit kiemelt figyelemmel követnek a kamatdöntések meghozatalakor − állapította meg Gabler Gergely, az Equilor elemzője. Az infláció szignifikáns csökkenésére az év vége felé számít az elemző, hiszen a tavaly év végi bázis már magasabb fogyasztói árszintet mutat, illetve a forint elmúlt havi jelentős erősödése is késleltetve jelenhet meg a termékárakban. A vártnál magasabb inflációs adat csökkenti a kamatvágás esélyét, az Equilor ezért nem számít változtatásra az MNB augusztus 28-ai ülésén.

A felfelé mutató inflációs kockázatok mindenképpen óvatos kamatpolitikát indokolnak, csakúgy, mint az IMF-tárgyalások körüli bizonytalanság − értett egyet Trippon Mariann, a CIB elemzője. Bár a gyenge növekedés komoly érv lehet a monetáris lazítás mellett, az inflációs és pénzügyi stabilitási kockázatok egyelőre akadályozzák, hogy a kamatcsökkentést szorgalmazók többségbe kerüljenek a monetáris tanácsban. A szakember az első kamatcsökkentést a negyedik negyedévre teszi, az időzítés az IMF- hiteltárgyalástól függ.

Jó, hogy a kormány már nem tervezi a tranzakciós illetéket kivetni a jegybankra, viszont mivel a vártnál gyengébben teljesít a gazdaság, ezért tetemes, a GDP 1,5-1,7 százalékát kitevő költségvetési kiigazításra lesz szükség jövőre, ez valószínűleg újabb adóemeléseket indokol, ami mindenképpen megnehezítheti a jegybank dolgát − véli Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője. Az MNB ugyanakkor a kockázati prémium alakulására figyel, és mivel ott kedvezők a tendeciák, a külső tanácstagok valószínűleg augusztusban is a kamatvágást szorgalmazzák.