BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Recesszióba került a magyar gazdaság

A várakozásoknál is jobban esett a második negyedévben a magyar GDP, így a gazdaság teljesítménye nemcsak a fejlett nyugat-európai, hanem a szomszédos országokétól is elmaradt.

2012. augusztus 15. szerda, 00:00

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az előzetes várakozásoknál is rosszabb GDP-változásról számolt be gyorsbecslésében a KSH kedden, e szerint a magyar gazdaság az idei második negyedévben éves alapon − kiigazítatlanul és naptárhatással korrigálva egyaránt − 1,2 százalékkal zsugorodott, míg az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a csökkenés. A lapunk által készített előzetes becslés megegyezett a negyedéves változással, viszont mivel a KSH az előző negyedévi változást 0,2 százalékponttal javította − így nem 1,2, csupán 1 százalékkal esett a hazai össztermék az év első három hónapjában −, az éves alapon számolt második negyedévre adott −1 százalékos prognózisunknál nagyobb lett a statisztikai visszaesés mértéke. Technikai értelemben tehát recesszióba került a magyar gazdaság.

Még rosszabb is jöhet

A kilátásokkal kapcsolatban eltérnek az elemzői vélemények. A szakértők többsége szerint a gazdaság elérhette a mélypontját, és bár az egyetlen húzóágazat, az exportszektor − a külső konjunktúra lanyhulása miatt − még veszíthet lendületéből, néhány magyarországi beruházás − így a kecskeméti Mercedes-gyár és a kapcsolódó fejlesztések − pozitív hatása ellensúly lehet az év hátralévő részében. A mostani visszaesésben bázishatás is érvényesült, mivel egy éve a mezőgazdaság jól teljesített, amit idén biztosan nem tud megismételni.


Napi grafikonok

Részletes adatokat majd csak szeptember elején közöl a KSH, de a gyorsbecslésből kiderül, hogy komoly szerepet játszott az építőipar zuhanása, emellett a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg az információs és kommunikációs szektor teljesítménye nőtt, valószínűleg a 4G-s távközlési fejlesztések felfutásának köszönhetően.

Az ipari szegmenst a gyenge belső és külső kereslet tartja nyomás alatt, a szolgáltató szektorra szintén a belső kereslet visszaesése hat negatívan, a mezőgazdaság pedig nem tudta megismételni tavalyi erős teljesítményét − összegezett Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője. A felhasználási oldalon a beruházásoknál pozitív fordulat továbbra sem várható. A háztartások fogyasztását pedig a magas munkanélküliség, a gyenge bizalom, a reáljövedelmek csökkenése és az erőteljes mérlegalkalmazkodás együttesen veti vissza. Korábban a nettó export volt az egyetlen terület, amely támaszt tudott nyújtani a növekedésnek (az idei második negyedévben is pozitív lehetett a hozzájárulása), a kilátások azonban itt is romlanak, mivel a fő exportpiacokon egyértelmű a lassulás − véli a szakértő.

Veszélyben a költségvetési célok

Az Orbán-kormány jelenlegi növekedési prognózisai túlzottan optimisták, kérdésessé téve a költségvetési célok teljesítését, ami nehezítheti az IMF−EU-tárgyalásokat is − mondta Trippon, aki szerint már az eddigi megbeszéléseken is kiderült, hogy a kormány és a hitelezők képviselői között nincs egyetértés a várható makropályával kapcsolatban. Idén az év egészében 1 százalék körüli visszaesést vár a CIB elemzője.

Ehhez hasonló zsugorodásra számít Gárgyán Eszter, a Citi Bank elemzője, aki szerint ez azt jelenti, hogy az év hátralévő részében már stagnálás vagy némi növekedés jöhet. Ezzel szemben Kondrát György, az MKB elemzője azt emelte ki értékelésében, hogy az eurózóna mélyülő válsága miatt az exportszektor további lendületet veszíthet, így a harmadik és a negyedik negyedévben is csökkenhet a kibocsátás és jövőre is legfeljebb csak 0,7 százalékos növekedésre van esély.

Titkos tartalékok még segíthetnek

A következő negyedévekben lassú javulásra számít Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A Mercedes termelésének fokozatos felfutása (az üzemben júliusban vezették be a második műszakot) mellett az utolsó negyedévben már termel a GM szentgotthárdi motorgyártó üzeme is. Lesz még egy érdekes elem a negyedik negyedévben: a csillebérci CERN adatközpont 48 milliárd forintos beruházása javíthat a beruházásokon, a hozzáadott értéke pedig a jövő év elejétől a szolgáltatásexporton keresztül pozitív lesz − tette hozzá a szakértő. Amennyiben a forint árfolyama a jelenlegi szinteken stabilizálódna, a fogyasztás visszaesése nem mélyülne tovább. Suppan 2013-ban 1,5 százalékos növekedésre számít, részben bázishatások, részben az Audi termelése miatt.

Gerőcs Tamás
Gerőcs Tamás

Ez is érdekelhet