Közhely: az EU áfarendszerének legsúlyosabb problémája a gigantikus pénzeket elemésztő adócsalások garmadája. A közösségi adópolitikában ezért elsődleges cél az adócsalások elleni küzdelem.
Manapság a tagállamok áfacsalás elleni univerzális csodaszere a fordított áfafizetés alkalmazása. Ez annyit jelent, hogy a csalással érintett területeken (például építőipar, hulladék anyagok vagy éppen széndioxid-kvóta eladása) az eladó nem fizet áfát, és a vevő nem igényli azt vissza. Így nem kell attól félni, hogy a vevő esetleg olyan áfát kérne vissza, amit az eladó \"elfelejtett\" befizetni.
Az Európai Bizottság sem tétlen ezen a téren. A napokban hallhattuk a hírt: az EU új, gyors reagálású mechanizmust dolgoz ki, amely óriási segítség lesz a csalók elleni harcban. Mi is ez a csodafegyver?
A mechanizmus lényege: a jövőben, ha egy tagállam adócsalásra bukkan, és ezért a fordított adózást újabb szektorra terjesztené ki, az EU gyorsabban megadja ehhez hozzájárulását. Az ilyen tagállami kérelemre ma a Bizottság határozattervezetet terjeszt a Tanács elé, ahol a döntéshez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges. Az eljárás akár egy éven át is elhúzódhat. Az új mechanizmus alapján a Bizottság maga engedélyezheti majd a fordított adózás bevezetését, a Tanács bevonása nélkül, egyetlen hónap alatt.
Érdekes mellékszál: az uniós bürokráciában a tagállamok nem adják ki egykönnyen a gyeplőt a kezükből. Az Európai Bizottság ilyen gyors reagálású munkáját a Közigazgatási Együttműködési Állandó Bizottság segíti majd. A \"segítség\" abból áll, hogy az Európai Bizottság csak úgy hozhat döntést, ha a vizsgálóbizottság azt megtárgyalja és elfogadja. A különös kis bizottság pedig történetesen a tagállamok kormányainak delegáltjaiból áll...
Az új mechanizmus hasznos. Amikor Magyarország a fordított adózást mezőgazdasági terményekre is kiterjesztette, öt hónap kellett az EU-s jóváhagyatáshoz és bevezetéshez − pedig ugyanezt a derogációt Románia már bevezette, vagyis kitaposott ösvényen jártunk. Az új mechanizmus alapján ez az idő egy hónapra csökkenhet. Csakhogy a NAV és jogelődje éveken át kiemelt kockázatúnak tekintette a mezőgazdasági áfaügyeket, évek óta jelennek meg hírek milliárdos csalásokról. Az EU eljárása majd\' fél évig tartott − de mielőtt Magyarország kérelmét benyújtotta, sok év telt el. Így már nem is olyan gyors az a reagálás.
Miért tart ilyen sokáig egy új csalási forma kiiktatása? Tételezzük fel, csalók jelennek meg egy új területen. Fél-egy évre rá az adóhivatalnak feltűnik egy gyanús eltérés, megkezdődik az első ellenőrzés. Néhány hónap alatt befejeződik a munka (eddigre a csalók már régen továbbálltak). Pár hasonló szisztéma leleplezése után (újabb fél év alatt) az adóhatóság már rutinszerűen felismeri az új csalási formát. Még egy év kell, mire a jogalkotó is lép, és előkészíti a vonatkozó jogszabálytervezetet, majd pár hónap, és az EU jóváhagyja az intézkedést. Így tehát három-négy év alatt lehet fellépni az új csalási forma ellen.
Az igazi megoldás az lenne, ha az áfarendszer néhány alapvető pontján változtatna az EU, hogy a csalások lehetséges területét drasztikusan szűkítse. Erről nemrég kétéves munkával dolgozott ki koncepcióterveket a Bizottság, majd a tagállamok egy rövid határozatban megköszönték a munkát, és érzékeltették: minden érdemi változás csak nagyon-nagyon nehezen lesz átvihető, politikai alkuk sora árán.
Addig is marad a \"gyors reagálású mechanizmus\", az engedélyezés gyorsítása. Olyan ez, mintha a stagnáló építőipar fellendítése érdekében az építési engedélyek kiadását gyorsítanák fel: örülünk a gyorsabb bürokráciának, de nem ettől fog az építőipar fellendülni. A csalásokat sem az éveket csúszó jogalkotás felgyorsításával lehet kiszűrni.
Hiába turbózzuk fel az utánfutónkat, kap igazi tuning futóművet, az utánfutó valahogy mégsem hagyja le a vontatóját.
Földes Balázs, igazgató, KPMG
