Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Iparági források szerint egyelőre nem küldte ki a kormány Brüsszelbe a megújuló alapon termelt energia támogatási rendszere (Metár) koncepcióját. A fejlesztési tárcát is megkérdeztük a témában, választ azonban csak későbbre ígértek. Piaci szereplők szerint ha valóban így történt és csak a nyári szünet után, kora ősszel kerül ki a dokumentum Brüsszelbe, az erősen kérdésessé teheti a jövő év elejére tervezett indulást − bár az unió elméletileg 2-3 hónap alatt véleményezheti a tervezetet. Az újabb csúszás a harmadik lenne a Metár történetében, legutóbb tavaly novemberben tolódott a korábban tervezettnél fél évvel későbbre az indulás. A kötelező átvételi (kát) rendszert felváltó Metár koncepciója tavaly látott napvilágot, azonban a kormány kezdeti lendülete ebből a szempontból lankad. Az okokról több vélemény is felmerült a piaci szereplők körében, vélhetően kimutatható bizonyos lobbicsoportok hatása is, egyelőre kérdéses, hogy él-e még a zöldenergia-termelés felpörgetésére irányuló szándék.
Uniós jóváhagyásra azért van szükség, mert a Metár állami támogatást tartalmaz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium április elején azt közölte a Napi Gazdasággal, hogy az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetés első lépése a támogatási konstrukció alapelveinek és számítási módszertanának szakértői szintű megvitatása, egy prenotifikációs eljárás keretében. A konkrét árakat az egyeztetést követően kialakuló árképlet alapján határozzák majd meg. Az áprilisi információk szerint a tárca az eljárás lezárása után kialakított jogszabálytervezeteket várhatóan széles körű társadalmi vitára bocsátja majd − ez azonban egyelőre nem történt meg, bár információink szerint piaci szereplők már \"találkoztak\" konkrét számokat is tartalmazó dokumentummal.
Szakmai vélemények szerint is nagy elmaradásban van Magyarország a megújuló energiaforrások felhasználásában, még a környező országokhoz képest is, egyesek úgy látják, ha \"rákapcsolunk\", tíz év múlva utolérhetjük Albániát − annak ellenére, hogy az itthoni adottságok kifejezetten kedvezőek a napenergia és földhő szempontjából. A Magyar Energia Hivatal összesítése szerint tavaly 2689 gigawattóra áramot termeltek megújuló alapon, ami a végső áramfogyasztás 6,3 százaléka volt, a részarány egy százalékponttal csökkent 2010-hez képest (Napi Gazdaság, 2012. július 10.). Magyarország 2020-ra 14,65 százalékos részarányt vállalt, ami évi 5597 gigawattóra zöldáramot jelentene.
| 2010 | 2011 | Változás (%) | |
| Értékesített áram (GWh) | 7260 | 4011 | −44,8* |
| Átlagos fajlagos támogatás (Ft/kWh) | 11,78 | 10,27 | −12,8 |
| Támogatás összege (milliárd Ft) | 85,5 | 41,2 | −51,8 |
| − ebből megújuló | 28,01 | 23,34 | −16,7 |
| − hulladék | 0,83 | 0,10 | −87,6 |
| − kapcsolt | 56,68 | 17,78 | −68,6 |
| *a kapcsolt erőművek 2011. július 1-jével kikerültek a kát-rendszerből | |||
| Forrás: Magyar Energia Hivatal |
