A júniusi kamattartást még \"túlnyomó\" többséggel, a tegnapit már csak \"jelentős\" többséggel szavazta meg az MNB monetáris tanácsa, ami Simor András jegybankelnök szavai alapján azt sejteti, hogy megváltoztak az arányok a tartásra és a vágásra szavazó tagok között. A korábbi ülések jegyzőkönyve szerint eddig egy külső tag, Cinkotai János szavazott 25 bázispontos vágásra, a többiek a tartást támogatták, így most feltehetően a vágást pártoló tagok száma nőtt meg, bár erről részleteket a sajtótájékoztatón nem árult el a jegybankelnök. Annyit mondott, hogy továbbra is erről a két javaslatról szavaztak.
Simor András kiemelte, hogy a kamatvágásnak továbbra is két feltétele van: az inflációs kilátások és a magyar eszközök kockázati prémiumának tartós és érdemi csökkenése. Utóbbi némileg mérséklődött a legutóbbi ülés óta, amit részben külső tényezők támogattak − így az ECB kamatvágása, illetve a feltörekvő piacokra áramló tőke −, részben hazai tényező, mégpedig az EU/IMF-tárgyalások megkezdése. Utóbbiak állapotáról nem mondott konkrétumot Simor, annyit azért elárult, hogy azon szóba került a tranzakciós illeték, illetve hangsúlyozta, nem tudja, hogyan fog zárulni a tárgyalás. A jegybankelnök − akivel elmondása szerint tegnap estére beszéltek meg találkozót − most is hangsúlyozta, hogy szükség van az IMF-megállapodásra, mert Magyarország magas külső adóssága miatt továbbra is sebezhető a külső sokkokkal szemben.
Az inflációval kapcsolatban Simor megerősítette, hogy a kormányzati intézkedések miatt csak 2014-ben lesz elérhető a jegybanki cél. Az inflációs alapfolyamatot kettősség jellemzi: egyfelől a gyenge belső kereslet, az amortizációs szinttől is elmaradó beruházási aktivitás deflációs hatást eredményez a reálgazdaságban, másfelől a fiskális alkalmazkodás a jövedéki és forgalmi adók megemelése révén növeli a fogyasztói árakat. Ráadásul nem csak közvetlenül, hanem a tranzakciós illetékkel a termelési költségeken keresztül közvetve is.
Simor András szerint a kormány legújabb intézkedéscsomagja a korábban jósolthoz képest jövőre nagyobb hiányt okoz a költségvetésben, ezért ő arra számít, hogy lesznek további költségvetési intézkedések. A jegybank makro-előrejelzése nem változott a korábbiakhoz képest: a magyar növekedés jelentős mértékben elmaradhat a potenciális kibocsátási szinttől, a lakosság jövedelmi helyzete és − a banki mérlegalkalmazkodás miatt − a hitelfeltételei is romlanak. A növekedés egyedüli támasza az export, ám a külső környezetben is lassulás lesz érezhető. Idén recesszióra számít a jegybank, jövőre pedig szerény növekedésre.
