Újabb cég hagyja el a közraktári piacot

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Várhatóan idén is folytatódik a közraktári piac vesszőfutása: a négyszereplősre zsugorodott piac tovább erodálódik − tudta meg lapunk −, miután alig egyéves működés után a kivonulás mellett döntött az SGS Közraktár svájci tulajdonosa. A még folyamatban lévő ügyleteket lezárják, az idén azonban már nem kötnek újabb üzletet. A döntésben a részleteket ismerők szerint elsősorban a politikai kockázatok és a bizonytalanság, a nem befektetőbarát környezet, a finanszírozást meghatározó országkockázati felárak alakulása játszott meghatározó szerepet. Az új cég azt is rosszul viselte, hogy sem a termelői oldal, sem a versenytársak hozzáállása nem változott érdemben, és csak a potenciális letevők egy része volt hajlandó elfogadni a cég minőségi és szerződési feltételeit, illetve megfizetni a szolgáltatások valós költségét.

Az elmúlt év nem kedvezett a közraktári hitelezésnek: sem a termelők, sem a bankok érdeklődése nem nőtt érdemben az ágazat szolgáltatásai iránt. Ebben a kedvező terményárak és értékesítési lehetőségek mellett a bankok által régóta szorgalmazott új közraktári szabályozás hiánya is szerepet játszott. A Közraktári Felügyelet adatai szerint 2011-ben csak kismértékben, egymilliárd forinttal, 97 milliárd forintra növekedett a kibocsátott közraktárjegyek értéke, és a letevők száma is csak szerényen bővült. (A világpiaci terményárrobbanás előtt, 2007-ben még 309 milliárd forint volt a kibocsátott jegyek értéke.) A 2011-es növekedést ráadásul annak tükrében kell értékelni, hogy tavaly egy közraktár engedélyét visszavonta a felügyelet, a piacra lépő új szereplő pedig csak néhány hónapig bonyolított tényleges forgalmat, és a bankoknál is érzékelhető volt a finanszírozási készség hiánya. Átrendeződött a közraktározott áruk aránya is: csökkent a búza, egyéb kalászosok és egyéb mezőgazdasági termékek aránya, míg a kukoricáé és az olajos magvaké nőtt.