Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az osztrák munkaerő-piaci nyitás hatására nálunk megindult kelet-nyugati ingázás megmozgatta a Sopron környéki, határ menti települések ingatlanpiacát. A legtöbb, Ausztriában munkát kereső honfitársunk ugyanis inkább a határ menti magyar oldalon keres bérleményt, mintsem az adott osztrák munkahely közelében. Ennek Hadarits Kristóf, a Petőháza székhelyű Biztos Siker Bt. ügyvezetője szerint az ottani magasabb albérleti díjak mellett az is oka, hogy az osztrák ingatlantulajdonosok többnyire hosszabb távra szerződnek. Az ausztriai munkát vállaló magyarok jó része - akik közül sokan nyelvismerettel sem rendelkeznek - többnyire idénymunkára megy ki, s vállalja az ingázást a munkahely és a jellemzően Sopronban - itt keres a legtöbb, Ausztriában munkát vállaló - bérelt lakás között. Az élénk érdeklődés következményeként mára keresleti piac alakult ki a városban a lakásbérlemények szegmensében, ami kissé föl is srófolta a bérleti díjakat.
A közvetítők listákon gyűjtik a keresőket, s ha piacra kerül egy-egy kiadó lakás, ház, \"mozgósítják\" őket. Ez azt is jelenti, hogy a tulajdonos által megszabott díjban nincs alku: az a \"várólistás\" kapja a bérleményt, aki a magasabb lakbért kifizeti.
A kiadó lakások közül leginkább az olcsóbb panelekre van érdeklődés: ezek havi bérleti díja 60 ezer forintról indul, míg a téglaépítésű társasházi lakásoké 70 ezer forintnál kezdődik, amihez természetesen hozzájön még a rezsi díja is. Az osztrák oldalon ennél mélyebben a zsebbe kellene nyúlniuk a lakást keresőknek: helytől, mérettől, kialakítástól és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásoktól függően havonta 350-1000 euró közötti a lakbér, rezsi nélkül.
A soproni kiadó lakásbérletek szűkülésével a keresők a környező településeket vették célba, s még Fertődre, sőt Kapuvárra is hajlandók kimenni, ha megfelelő díjú és adottságú lakást találnak. Fertődön egy panellakást már havi 40 ezer, Kapuváron pedig 50 ezer forinttól ki lehet bérelni.
Hasonlóak a tapasztalatai Sághy Editnek, a soproni székhelyű Tér és Forma Ingatlan Kft. ügyvezető igazgatójának, aki sajnálatosnak tartja, hogy sokan - főleg a kevésbé kvalifikáltak közül - azt megelőzően keresnek Sopronban albérletet, hogy állást találnának Ausztriában, ami gyakran nem sikerül, mivel a munkaadóknak egyre fontosabb a szakképzettség és a nyelv ismerete. Az albérletet keresők mellett azonban egyre több fiatal magyar család - miután sikerült a sógoroknál munkát találniuk - gondolkodik kinti ingatlanvásárlásban Burgenlandban vagy akár Bécsben. Erre ösztönzi őket a jelzálog alapú, kedvező kamatozású osztrák hitel, amire Ausztriában bejegyzett állandó lakhely mellett esélyük is van, s a gyerekek óvodai elhelyezése vagy iskoláztatása sem gond. Az osztrák ingatlanárakkal kapcsolatban Sághy Edit elmondta: már a hazaihoz hasonló áron is lehet Burgenlandban lakást, házat kapni. Darufalván például egy 150 négyzetméteres házhoz 125 ezer euróért hozzá lehet jutni, de Bécsben - ahol inkább a bérlés a jellemző - is találni a kínálatban vonzó lehetőséget. Példaként egy jó elhelyezkedésű, 119 négyzetméteres társasházi lakást említ, amelyet 127 ezer euróért kínálnak. Általánosságban jellemző, hogy a határ menti, kisebb osztrák falvakban 18-20 éve épült, 100 négyzetméteres házat mintegy 150-160 ezer euróért, a 10-15 éves társasházi lakást pedig 800-1000 euró/négyzetméter áron lehet megvásárolni, míg egy komplett készház (Fertighaus) tulajdonjogát 100-150 ezer euróért kínálják. A lakásbérleti díjak szintén széles skálán mozognak: a kisebbekért a határ menti osztrák falvakban általában havi 400 eurót kérnek, míg a nagyobb (100 négyzetméteres) lakások havi bérleti díja (például Eisenstadtban) már eléri az 1000 eurót, amire rájön még a rezsi és általában háromhavi kaució.
A szlovákok magyarországi ingatlanvásárlása 2007 táján kezdett erősödni és 20008-2009-ben csúcsosodott ki. Ekkortájt ugyanis Pozsony Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városa volt - ekkor épült a város új lakásainak 15 százaléka -, ahol az ingatlanárak az egekig szöktek. Egy pozsonyi panellakás ára elérte a 30 millió forintot, míg nálunk a hasonlókat 8-8,5 millióért vásárolták. Napjainkban sem sokat változott a helyzet: egy 50-60 négyzetméteres pozsonyi panelért most is le kell tenni a 20-25 millió forintot, miközben nálunk az áruk általában 7-8 millió forint között mozog. Ez indított arra számos Pozsonyban dolgozó - főleg fiatal - értelmiségi családot, hogy a magyar ingatlanpiacon keressen elérhető árú lakást, házat, ahonnan a bejárás megoldható a hazai munkahelyre. További ösztönző erő volt az itteni letelepedésre, hogy míg a szlovák fővárosba annak keleti oldaláról a rossz közlekedési feltételek miatt katasztrofálisan rossz volt a bejutás, addig délről ez gyorsan ment - összegzi a korábbi helyzetet Takács Tibor, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó mosonmagyaróvári Tálea Kft. tulajdonosa.
Az ingatlant kereső szlovákiaiak legfőként Rajkát keresték első lépcsőben, aminek eredményeként a település lakosainak 30 százalékát napjainkban a szlovákok teszik ki. Az első készlakás-vásárlások után megnőtt a házépítési kedv is, sőt a lakásfejlesztő cégek is felfedezték a települést és sorra épültek az új társasházak, lakóparkok, kimondottan a szlovákok számára. A 300 ezer forintos kínálati négyzetméterárak jelzik az erős keresletet, miközben például Mosonmagyaróváron 250 ezer forint körül van az új lakások négyzetméterára. A fokozott érdeklődés és vásárlói kedv miatt az elmúlt években Rajkán is emelkedtek az ingatlanárak - 30-35 százalékkal - minden szegmensben: például egy-egy új, 90 négyzetméteres családi házért a településen elkérik a 30 millió forintot is.
Molnár Kristóf, az Openhouse ingatlanhálózat térségbeli irodájának ügyvezetője ugyancsak megerősítette, hogy napjainkra a fokozott szlovák vásárlói érdeklődés a térségben - amely Rajka után Dunakilitit, Bezenyét és Hegyeshalmot is elérte - jócskán alábbhagyott. Bár most is vannak nyélbe ütött adásvételek, de elenyésző számban. Ugyanakkor megemlíti, hogy az ingázáshoz túl messzire fekvő Győrbe nemigen jöttek letelepülni vágyók, de az Audi gyár megmozgatta a szlovák befektetők fantáziáját is: többen vásároltak a városban új lakást bérbeadás céljából.
Az esztergom-komáromi térségre nem jellemző a szlovákok vásárlása, az autógyárak bővítésekor inkább az albérleti piac élénkült meg a munkát vállaló szlovákok miatt. Ez azonban már a múlt: napjainkban mindkét helyen áll a piac, és nemhogy a szlovákok, de a magyarok részéről sincs érdeklődés a lakóingatlanok iránt. Pedig - mint Bánszky Csaba, a Bánszky és Társa Ingatlaniroda ügyvezetője mondja - 2008 őszétől a térség minden szegmensében 30-35 százalékkal csökkentek a kínálati árak.
