Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ötletelés szintjén tart az az együttműködési kezdeményezés, amely a zöldség-gyümölcs ágazat örök termelői−kereskedői konfliktusát oldaná fel (kicsi az árualap, nem lehet bekerülni a láncokba, igazodni kell a központi beszerzéshez és árakhoz). A kereskedelmi láncok az utóbbi időben erős impulzusokat kaptak a probléma megoldására, de a mennyiségi korlátok komoly fejtörést okoznak. Ugyan számos zöldség és gyümölcs termesztése visszaszorulóban van, és emiatt indokolt a láncok panasza a kisebb árualapra, ám ez részben a korábbi kereslet elmaradása miatt alakult így.
Az unió által is támogatott termelő- és értékesítő szövetkezetek rendszere jó megoldás lehetne, de a hazai bevezetéskor nem volt \"kitalálva\" az értékesítési háttér − mondta a Napi Gazdaságnak Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke. Mint mondta, a készülő új szövetkezeti törvényben szó lesz az élelmiszerlánc tevékenységét összefogó szövetkezet − a zöldség-gyümölcs, a baromfi- és a sertéságazatra is kiterjedő − koncepciójáról. Zs. Szőke szerint azonban ez csak akkor lehet életképes, ha a szövetkezetek működését tőkejuttatással, állami támogatással, illetve adószabályokkal is ösztönöznék. Az viszont bizonytalan, hogy a jogszabály mikor áll össze normaszöveggé. Értesüléseink szerint a közigazgatási tárca most azon dolgozik, hogy a formálódó szövetkezeti törvény és az új Ptk.-ban lévő, a szövetkezetek működését szabályozó paragrafusok közötti koherenciazavarokat kiküszöböljék.
Munkacsoportot hozunk létre, hogy őszre végiggondolja és kiszámolja, mi lehetne a piaci alapon működőképes legjobb megoldás − mondta az elnök. Szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy jelenleg még a megtermelt árualap sem mindig jut el a boltokig. Ezért szükség lenne egy, a termelőkkel közösen üzemeltetett üzemre, ahol a kistermelőktől származó − akár termeltetési szerződésekkel biztosított mennyiségű − árut osztályozni, mosni és boltkészre kellene csomagolni. A Coop-csoport esetében például azt kell megvizsgálni, hogy az öt régiós ellátó központhoz tartozó mintegy háromezer boltnak mire van szüksége. (Milyen kiszerelésben és mennyiségben kell az áru, illetve milyen logisztikai háttérre lenne szüksége.) Ehhez persze nemcsak pénzre, hanem a termelők megszervezésére, szakmai ismereteik bővítésére is szükség van.
Valóban van közös érdek, együttgondolkodás is, de egy ilyen együttműködést csak nagyon körültekintően lehet kialakítani − erősítette meg Zs. Szőke szavait Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette, valóban a folyamat elején állnak a szereplők. Arra mindenképp ügyelni kell, hogy a felek közösen járuljanak hozzá a költségekhez.
