A korábbi csökkenés után 2010-ben 6, tavaly pedig 8 százalékkal nőtt az autógáz forgalma. Tavaly nyár − vagyis a hagyományos üzemanyagok jelentős drágulásának kezdete − óta hatalmas forgalomnövekedést tapasztaltak a benzinnel szembeni alternatív hajtásokkal kapcsolatos átalakításokat végző műhelyek, esetenként több hónapos várólisták alakultak ki − mondta lapunknak Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke. Szirmai Zoltán, a Prímagáz Zrt. vezérigazgatója szerint az emelkedő trend idén is folytatódott, és bár a valódi áttörés még várat magára, az árkülönbség egyértelműen érezteti hatását. A kőolaj lepárlásából keletkező lpg (vagy pb) mellett a cng (compressed natural gas − sűrített földgáz) használata is terjed, és noha egyelőre nem áll rendelkezésre elegendő nyilvános töltőállomás, privát használatban üzemelő kutak − Domanovszky szerint − szép számmal akadnak.
A 95-ös benzin és a gázolaj ára többszöri csökkentés után is közelíti a 420 forintot, az lpg literét pedig 230-260 forint között kínálják több mint 600 kúton. Az Európai Unión belül a hazai lpg-árak közepesen magasnak számítanak, a tagországok többségében alacsonyabbak a tarifák, a járművek gázüzeművé alakítására fordított 200-250 ezer forint azonban így is 20-25 ezer kilométeren, azaz egy-két év alatt térülhet meg. A cng jövedéki adókulcsa jelenleg nulla százalék, az EU-elvekhez igazodva Magyarország is terjesztené ezt a megoldást, ehhez azonban a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése is elengedhetetlen. Az lpg-t tonnánként 180 euró jövedéki adó terheli, ami kilogrammonként nagyjából 50 forintot jelent. Az adóterhelést 2018-ig nem kell emelni, ám arra is van esély, hogy 2030-ig hatályban marad a kedvezményes kulcs.
