Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Repülőterek építésébe több hazai és külföldi, sokmilliárdos fejlesztési terveket dédelgető cég is belebukott, s több, a közpénzből milliárdokat elnyelő repülőtéren ma csak a madarak landolnak. A mintegy félszáz vidéki repülőtér közül jelentősebb utasforgalom csak Debrecenben, Sármelléken, Győrben, Szegeden és Pécsett van. A három utóbbi nagyvárosban változatlanul a légikikötő fejlesztéséhez, Győrben például a kifutópálya meghosszabbításához keresnek befektetőt.
A tulajdonos önkormányzatok jelentős része pénzzé tenné a repülőterekhez tartozó, nemritkán több száz hektáros területet, amelyekre belátható időn belül nem lesz szükség. Ipari övezetek, logisztikai parkok kialakítását tervezik, vannak, akik telekként felparcellázva próbálnak túladni egykori szerzeményükön. A kiváló infrastrukturális adottságok miatt várhatóan ipari övezetet alakítanak ki az évtizedeken át katonai célra használt szentkirályszabadjai repülőtéren is. Két tulajdonosa, a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat már 2010-ben döntött arról, hogy többévi huzavona után eláll a BudaWest Zrt.-vel kötött szerződéstől, s egyelőre lemond a közforgalmú repülőtér megépítéséről. A kudarcban része volt a légi bázis elleni tiltakozásnak, de annak is, hogy kiderült, Budapest, Bécs és Pozsony között jelenleg nem kifizetődő nemzetközi repülőteret működtetni.
Nem értékesíthető egyben a több mint 500 hektáros taszári repülőtér sem. Jóllehet a 90-es években az amerikai hadsereg által is használt légi bázis a legnagyobb szállítógépek fogadására is alkalmas, ráadásul egy korszerű, soha nem használt utasforgalmi terminállal is rendelkezik, sőt iparvágánya is van, a terület csak felparcellázva hasznosítható. Taszáron jelenleg már semmilyen légi forgalom nincs.
Bár a Székesfehérvár közelében lévő börgöndi repülőtér fejlesztésével az elmúlt években számos külföldi cég is próbálkozott, úgy tűnik, csak egy kisebb, döntően sportcélokat szolgáló repülőtér működtetésére van esély. (Legutóbb az Alba Airport és az Omikron Kft. az év elején ugyan még megpróbálta kiharcolni, hogy a légi bázis fejlesztésének befejezési határideje 2012-ről 2017-re módosuljon, a székesfehérvári önkormányzat ehhez azonban már nem járult hozzá.)
A zalaegerszegi önkormányzat már évekkel ezelőtt ipari övezetet alakított ki az andráshidai repülőtér körül, ahova az infrastruktúra kiépítésével fokozatosan költözhetnek be a különböző cégek. Bár a beruházó Sia-Port Kft. jelentős összegeket költött a Szombathely közelében lévő vát-porpáci repülőtér fejlesztésére, sőt a helyiek támogatását is megszerezte, egyelőre nincs túl sok remény a folytatásra, de jó esély van arra, hogy a több száz hektáros területet is elsőként ipari és kereskedelmi létesítmények építésére teszik alkalmassá. Ugyanakkor valamennyi, lapunk által megkérdezett, még működő légikikötővel rendelkező önkormányzatnál hangsúlyozták, olyan területek értékesítéséről van szó, amelyek a repülőtér jelenlegi működését nem befolyásolják.
