Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Míg az üzemidő-hosszabbítást helyesli, az atomenergia hazai energiamixen belüli rászarányának jelentős emelése könnyelmű, rossz döntés lenne Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint. Magyarországon a következő évtizedekben nincs gazdasági realitása az atomenergia kivezetésének, egy jelentős kapacitásbővítés viszont óriási fölöslegek termelődéséhez, a rugalmatlanság fokozódásához vezetne. Ezt a többletet pedig olyan körülmények közepette kellene piacra vinni és értékesíteni, amikor több szomszédos ország is saját erőmű építését fontolgatja. A különféle energiahordozók helyzete kiegyenlített, bizonytalan, hogy a jövőben melyik forrásra érdemes inkább támaszkodni. Mivel nincs egyértelmű trend, Hegedűs szerint óvatos és rugalmas fejlesztéspolitikára lenne szükség, így alkalmazkodhatnánk egy esetleges későbbi technológiai áttöréshez.
Számos aspektusból így az energiastratégia háttértanulmányai vagy éppen a 2050-ig kitekintő dekarbonizációs terv kapcsán is a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (Budapesti Corvinus Egyetem) asztalára került a paksi bővítés terve − mondta megkeresésünkre Kaderják Péter, a REKK kutatóközpont-vezetője. A kutatók így a lehetséges bővítés eredményeképpen létrejövő növekvő nukleáris kapacitással, valamint atomenergia-mentes energiamixszel is kalkulusokat készítettek. Ezek alapján a megújulók erőltetett támogatásával és gázalapú erőművek építésével akár teljesen is kiváltható lenne az atomenergia az energiamixből − fogalmazott Kaderják. Ez azonban a gázfelhasználás és a széndioxid-kibocsátás bővülését eredményezné akkor is, ha a megújulók a lehető legnagyobb támogatást kapnák, és 2050-re sikerülne elérni az 50 százalékot az áramtermelésen belül. Az atommentes szcenárió a jelenlegihez képest egy kevésbé diverzifikált energiamixet valósítana meg, ráadásul a széndioxid-megkötés és -tárolás tömegesítése nélkül a klímavédelmi célok sem teljesülnének. Kaderják szerint mindkét verzió megvalósulhat, kérdés, hogy a döntéshozók mely szempontokat helyezik előtérbe.
Amiatt is furcsa, hogy a kormány és a szakma egy része sürgeti az ügyet, mert a mai 6000-6500 megawattos csúcsigényt tekintve várhatóan a közeljövőben nem indokolt többletkapacitás kiépítése − mondta Hegedűs. Egy új atomerőmű építésével kedvezőbb hazai beszállítói arány érhető el, mint bizonyos megújuló energiaforrásoknál (például a szélerőművek alkatrészeinek 95 százaléka import). Bár több ország ipara készenlétben áll, és akár a finanszírozást is átvállalná, a paksi fejlesztés mindenképpen állami beruházásnak számít. Ha az államnak kellene finanszíroznia a projektet, a jelenlegi kockázati felárak és a kedvezőtlen piaci feltételek miatt azt a környező országok kormányainál csak jóval drágábban tudná megoldani, így ez most a szakember szerint elképzelhetetlen.
