Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Jelenleg nem időszerű a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntés, több okból sem − mondta lapunknak Perger András, az Energiaklub projektvezetője. Új atomerőművek finanszírozása piaci alapon már a gazdasági válság kitörése előtt sem volt megoldható; 2008 óta a pénzpiacok összeomlása és az árampiacok jövőjét ködbe burkoló gazdasági válság miatt ez a helyzet tovább rosszabbodott. Ma már Magyarországénál lényegesen kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő országok sem sietnek új atomerőművek építéséről szóló döntések meghozatalával − mondta a szakpolitikai intézet munkatársa. Véleménye szerint mindenképp várni kellene a döntésekkel, amíg a fukusimai baleset következményei technológiai értelemben is megmutatkoznak, azaz a tanulságok megjelennek az újonnan építendő reaktorok terveiben és a változtatások a beruházás gazdaságossága szempontjából is értékelhetővé válnak. Akadnak azonban olyan biztonsági tényezők, amelyeket a stresszteszt keretében egyáltalán nem is vizsgáltak meg; másrészt az elöregedés hatásával is számolni kell, bizonyos alkatrészek nem cserélhetők − fogalmazott Rohonyi Péter, a Greenpeace kampányfelelőse, aki szerint a fukusimai nukleáris válság után az európai atomerőművekben elvégzett stressztesztek tulajdonképpen az atomenergia \"zöldre mosását\" szolgálták.
Az atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjait a 2030-as évek közepéig tervezik üzemeltetni, így nincs szükség arra, hogy nyolc-tíz évvel ezt megelőzően üzembe helyezzenek újabb blokkokat − ráadásul míg a megújuló technológiák versenyképessége nő, áruk csökken, addig az atomenergia terén fordított a helyzet mindkét téren − fogalmazott Perger. A megújulók, a kis erőművek már most alternatívát jelentenek az atomerőművekkel szemben az Energiaklub projektvezetője szerint. Ezek üzembe helyezett kapacitásai éves szinten magasan meghaladják az atomenergiáét a világon, termelésük is nő, várhatóan a következő egy-két évben lehagyják az atomerőművekét.
Magyarország jelenleg nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy egy ilyen döntést meghozzon, másfelől, technológiai-gazdaságossági okokból is jobb lenne, ha Magyarország várna a döntéssel, amíg a világban \"eldőlnek\" a trendek. Egy hibás alapokon, elkapkodva, korán meghozott döntés olyan, legalább hetvenéves kényszerpályára állíthatja az országot, ami versenyképességének további csökkenésével járhat − véli Perger. A hazai fejlesztési tervek egyértelmű problémája a nyilvánosság hiánya, a kormányzati beavatkozás célja homályos, tisztázatlan. Hasonlóan látja a Greenpeace is, amely szerint a kiemelt beruházássá minősítés éppen az átgondoltság, átláthatóság és társadalmi kontroll ellen hat.
A Greenpeace határozottan ellenzi, hogy kiemelt fontosságú beruházássá minősítették az új paksi blokkok építését; a szervezet szerint szükségtelen és elkapkodott az új reaktorok terve, amelyeknek gazdasági realitása sincs. A környezetvédő szervezet a magyar kormányfő bécsi útja nyújtotta alkalmat is kihasználta tiltakozása kifejezésére: amellett, hogy a helyi szervezet kisebb tüntetést tartott Orbán Viktor kormányfő látogatásának egyik helyszínén, Ausztriát is a bővítés elleni fellépésre kérte. A szervezet álláspontja szerint a nukleáris alapú áramtermelés nem fönntartható, például a hulladékkezelési problémák miatt sem. Nagyon veszélyes, amit Magyarország csinál, mindent egy lapra tesz föl − mondta az aktivista, aki szerint a paksi erőmű harminc évvel ezelőtti építésének és finanszírozásának körülményei sem ismertek, de ma már nem lehet homályban tartani egy ilyen súlyú ügyet.
