Jelentősen nőttek a háztartási energiaköltségek az Európai Unióban 2010 és 2011 második féléve között − derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat friss jelentéséből. A magyar tarifák abszolút értékben nem tartoznak az európai élmezőnybe, a hazai, 100 kilowattóránként 15,5 eurós áramár elmarad az EU−27 18,4 eurós átlagától, de az 5,7 eurós magyar gáztarifa sem éri el a 6,4 eurós átlagot. A lakosság anyagi helyzetét is figyelembe vevő relatív gáz- és áramárak szempontjából azonban a magyarországi díjak a vizsgált időszak végén az unió legmagasabbjai közé tartoztak. Csak Magyarország szerepel a dobogón mindkét összevetésben, a 2011-es év végi állapot szerint az így a 27 EU-tagország közül relatíve Magyarországon volt a legdrágább a háztartási energia.
A vásárlóerő szerinti relatív árak alapján mindössze a ciprusi tarifa volt magasabb a magyarnál 2011 második félévében. Az EU 27 tagállamában az áram ára 6,3, a lakossági földgáztarifák pedig átlagosan 12,6 százalékkal lettek magasabbak 2010 és 2011 második féléve között. Az Eurostat számai gyorsuló drágulásról tanúskodnak, hiszen 2009 és 2010 második féléve között az áram 5,6, a gáz pedig 7,5 százalékkal drágult az unióban.
Széles skálán szóródik a villamos energia árának változása: Luxemburgban 5 százalékkal mérséklődött, Lettországban azonban 27, Cipruson 19, Portugáliában és Spanyolországban 13, Nagy-Britanniában pedig 12 százalékkal emelkedett. Az árak csak Luxemburgban csökkentek, de gyakorlatilag stagnáltak Litvániában, Máltán és Finnországban is.
A 100 kilowattóránként euróban számolt átlagos lakossági áramárak Bulgáriában (8,7), Észtországban (10,4), illetve Romániában (10,9) voltak a legalacsonyabbak, míg a legmagasabbakat Dániában (29,8), Németországban (25,3), Cipruson (24,1), valamint Belgiumban (21,2) mérték a tavalyi év második felében.
A földgáz ára Romániában 0,1 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, a brit lakossági fogyasztók azonban 27 százalékos drágulást szenvedtek el. Az Egyesült Királyság mellett Luxemburgban (22 százalék) és Belgiumban (21 százalék) is masszív áremelkedést regisztrált az Eurostat. A vásárlóerőt is számításba véve az ír és francia fogyasztók mellett a román, brit és luxemburgi háztartásoknak jelenti a legkisebb terhet a gázszámla kifizetése, legnehezebben pedig a bolgár, a magyar és a szlovén lakosság tudja kigazdálkodni a gázszámlát.
| Áram** | Éves növekedés (%) | Gáz** | Éves növekedés (%) | |
| EU−27 | 18,4 | 6,3 | 6,4 | 12,6 |
| Euróövezet | − | 6,2 | − | 11 |
| Bulgária | 18,8 | 5,4 | 10,1 | 9,5 |
| Csehország | 19,9 | 5,2 | 8,1 | 15,0 |
| Németország | 24,2 | 3,8 | 6,1 | 12,1 |
| Franciaország | 12,6 | 5,4 | 5,7 | 12,3 |
| Magyarország | 26,4 | 2,3 | 9,7 | 6,7 |
| Lengyelország | 23,5 | 5,1 | 8,7 | 6,5 |
| Románia | 21,0 | 3,7 | 5,4 | -0,1 |
| Szlovénia | 18,2 | 4,6 | 9,6 | 17,7 |
| Szlovákia | 24,9 | 4,5 | 7,5 | 14,8 |
| * vásárlóerő-egységben (PPS) | ||||
| **100 kilowattóra | ||||
| Forrás: Eurostat |
