Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Feleslegesen fontolgatják a külföldi többségű hazai leányvállalatok, hogy az uniós versenyjogi biztoshoz fordulnak a hulladékgazdálkodási törvény települési hulladékgazdálkodásra vonatkozó fejezete miatt (Napi Gazdaság, 2012. május 8.), a jogszabályban körvonalazódó \"államosítási\" törekvésekkel szemben ugyanis \"hivatalból\" felléphet az Európai Bizottság (EB) − vélik a lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők.
A nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények is felülírhatják azt az elképzelést, hogy a településeken csak a többségi állami vagy önkormányzati vállalatok végezhessenek ilyen közszolgálatot − mondta a Napi Gazdaságnak Farkas Hilda, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője. A kormány államosítási törekvése káros hatással lehet a hazai viszonyokra, Farkas szerint a törvény elfogadásával ugyanis megnő a veszélye annak, hogy az állami befolyás mellett megdrágulnak a szolgáltatások. A KSZGYSZ szerint a települési hulladékszolgáltatások (begyűjtés, hasznosítás és a hulladék kezelése) az elmúlt tíz évben kiemelkedően sokat fejlődtek, a cégek magas, az európai elvárásoknak megfelelő szolgáltatásokat nyújtottak.
Az állam azonban soha nem tud olyan költséghatékonyságot biztosítani, mint a piaci verseny, a központosítás ráadásul megkérdőjelezi a korábbi − környezetvédelmi, biztonsági vagy rekultivációs − befektetések \"értelmét\", mivel az államosítással sem a befektetések megtérülése, sem a cégek hosszú távú piaci jelenléte nem garantálható.
Elsősorban ez az az ok, ami miatt a Magyarországon korábban befektető külföldi cégek a nemzetközi beruházásvédelmi egyezményre hivatkozva kérhetnek nemzetközi jogorvoslatot. Mivel a törvényt még nem fogadták el, a késés miatt is uniós kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, ezért nem kizárt, hogy ezt a passzust módosítani fogják. Az EB által Magyarország ellen kért napi 27,3 ezer euró büntetés már önmagában is súlyos költségvetési terhet jelent, a piaci szereplők kiiktatása a közszolgáltatásból pedig európai versenyjogi aggályokat is felvethet.
