Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Akár az általános iskolai történelemórákból is emlékezhetünk arra, hogy a királyok előszeretettel adták bérbe a vámok, sőt néha az adók beszedését is. Az ok a királyok szemszögéből világos volt: bajlódjon a beszedéssel az, aki megkapta a megbízást, a kincstár pedig a meghatározott időpontokban biztosan megkapja az előre meghatározott összeget. Az uniós szabályok szerint az adóbeszedés ugyanolyan szolgáltatás, mint bármi más, így közbeszerzés írható ki rá, és a nyertes jogosulttá válik arra, ami Magyarországon önkormányzati, illetve állami monopólium. A jogesetben szereplő egyik olasz város Baranzate, amelynek önkormányzata 2009 februárjában közbeszerzési eljárást hirdetett bizonyos helyi adóknak, illetve egyéb bevételeknek a 2009. május 1‑jétől 2014. április 30‑ig terjedő ötéves időszakban való igazgatására, kivetésére és beszedésére irányuló szolgáltatásra (koncesszióra). A szolgáltatás becsült értéke a teljes időszakra 57 ezer euró volt.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat lett a nyertes. A felhívásra hat magáncég tett ajánlatot, de az ajánlatkérő önkormányzat közülük kettőt kizárt, mivel a jegyzett tőkéjük nem érte el a tízezer eurót. A másik esetben Venegono Inferiore önkormányzata a 2009. január 22‑én meghirdetett közbeszerzésen − a legkisebb jutalék alapján, a legalacsonyabb árat kínáló gazdasági szereplőnek − ítélte oda a reklámok utáni helyi adók, továbbá a plakátragasztás díjai megállapítására és rendes, valamint kényszerrel történő beszedésére vonatkozó koncessziót. Az igénybe vett szolgáltatás itt négyéves időszakra szólt és a szolgáltatások − teljes időszakra vonatkozó − becsült értéke 49 ezer euró volt. Erre öt vállalkozás pályázott, közülük egyet zárt ki az önkormányzat, mivel a jegyzett tőkéje nem érte el a tízezer eurót. A két eljárásból kizárt három cég a helyi bíróságon kért jogorvoslatot, mivel az olasz szabályok szerint az ilyen szolgáltatásra kiírt közbeszerzésen csak a magáncégeknél követelmény a tízezer eurós jegyzett tőke, a többségi állami tulajdonban lévő cégekre ez nem vonatkozik. A bíróság előzetes döntéshozatalt kért az Európai Bíróságtól, mondja ki, hogy ez a megkülönböztetés egyezik vagy pedig ellenkezik az uniós joggal. A válasz idén május 10-én született meg, és egyértelmű volt: az olasz szabály ellentétes az európai joggal. Az alapszerződés 43. és 49. cikkébe ütközik a jegyzett tőke nagysága alapján való megkülönböztetés, és emiatt magáncég nem zárható ki a közbeszerzésből. Sőt a későbbiekben sem követelhető meg, hogy a jegyzett tőkéjüket tízezer euróra emeljék, ha indulni akarnak ilyen, adóbeszedési közbeszerzésen.
