A fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe kerülése maga után vonta az eljárás határokon átívelő módjának (az európai fizetési meghagyásos eljárásnak) ugyanezen hatósághoz történő delegálását is. Ezen követelés érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a felek között fennálló jogviszonyban valamely uniós tagállami határokon átívelő elem fordul elő, illetőleg a felek valamelyike az unió területén idézési címmel rendelkező magánszemély vagy székhellyel rendelkező gazdasági társaság. Az európai fizetési meghagyásos eljárás jelenleg papíralapú, azonban annak elektronikus alapokra helyezése − a belföldi eljáráshoz hasonlóan − a jogalkotó rövid távú célja. Az eljárást az annak létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza, és az unión belül egyedülálló módon tartozik a közjegyzők hatáskörébe. Annyiban tér el a belföldi fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a szabályozó rendelet alapján nem vonatkozik a közigazgatási jogkörben okozott károk megtérítése iránti igények, a házassági vagyonjogon és az öröklési jogviszonyon alapuló igények, valamint a szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések érvényesítésére. Alapvető különbség továbbá az, hogy az ellentmondásra nyitva álló határidő a belföldi eljárás 15 napja helyett 30 nap, és mivel az ügyintézés papíralapú, így az elektronikus kérelem- és beadvány-előterjesztési kötelezettséget sem kell alkalmazni. A gyakorlati tapasztalatok és a statisztikai adatok ez esetben azt mutatják, hogy az eljárást a hatáskörváltást követően is folyamatosan alkalmazzák.
