A tavalyi 15 százalékos visszaesés után idén újabb, legalább tízszázalékos visszaesésre számíthatnak a táboroztató cégek, a kínálat növekedése ellenére ugyanis az emelkedő költségek miatt évről évre egyre kevesebb gyermek érkezik. Az Erzsébet-tábor programmal a kormány ugyan próbál segíteni a helyzeten, ez azonban csak a legrászorultabbak egy részének jelent megoldást, ráadásul csak néhány állami tulajdonú táborban.
A táborozók számát tovább csökkentheti, hogy a szervezők többsége az emelkedő élelmiszer- és energiaárakat kénytelen a szülőkre hárítani, a nyaraltatás költségeihez pedig egyre kisebb mértékben tudnak hozzájárulni az önkormányzatok, iskolák vagy alapítványok. Egyre kevesebb az olyan − például önkormányzati tulajdonú − táborhely, ahol önköltségi áron fogadnák a fiatalokat, az elmúlt időszakban ugyanis a finanszírozási problémák miatt számos helyhatóság kénytelen volt bezárni vagy piacra dobni üdülőjét. A lapunk által megkérdezett szakemberek szerint folyamatosan csökken azon cégek száma is, amelyek saját vendégházukban szerveznek tábort a dolgozók gyermekeinek vagy hozzájárulnak a táborozás költségeihez. A Szelidi-tó térségében például a táboroztatók forgalma az elmúlt években 25-30 százalékkal csökkent, és idén is további visszaeséssel kalkulálnak.
Több nagy tábor évek óta a szálláshelyek egyéb módon való értékesítésével is próbál pluszbevételhez jutni, ebből finanszírozva vagy legalább alacsonyabban tartva a gyermeküdültetés költségeit. Az ebből származó bevételek azonban a külföldről érkezők számának apadásával jelentősen visszaesett. Kivételt a nyugati határszél jelenthet, ahol több vállalkozás is működtet, elsősorban osztrák gyermekeket fogadó nyári tábort. A kapacitáskihasználás növelése érdekében az ország szinte minden pontján panziók is beszálltak a táboroztatásba.
