\"Kísérleti nyúl\" lehet Esztergomból

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Tétényi Évának komoly félelmei vannak azzal kapcsolatban, hogy Esztergomot mind a bankok, mind az állam magára hagyják, és mint egy \"kísérleti nyulat\" feláldozzák, hogy a többi csődközeli város (Harkány, Szentendre) későbbi mentéséhez tapasztalatokat szerezzenek. A likviditási számítások szerint Esztergom mindennapi működtetésére még pár hónapig elegendő a pénz. Szeptemberben ugyan a helyi iparűzési és egyéb helyi adókból 1,2 milliárd forintra számíthat a kikötőváros, ám ez el is megy az adósságrendezésre.

Szeptember 30-án kell fizetni a város (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint \"borúlátóan és alultervezett\" adóbevételek miatt felhalmozott) több mint 1,1 milliárdos hitelének következő törlesztőrészletét. Minden negyedévben 100-100 millió forintot kell kicsengetni a két hitelező banknak, a havi működés − a bérköltségektől kezdve egészen a világításig − ezenfelül 120 millió forintba kerül. Ilyen feltételek és kötelezettség mellett a város fenntartása lehetetlen − mondta Tétényi. A polgármester nem érti, hogy a bankok ebben az ügyben miért \"hallgatnak\", az ő érdekük lenne, hogy a pénzükhöz jussanak. Tétényi számára az is érthetetlen, hogy a pénzintézetek korábban miért nem kértek semmilyen ingatlanfedezetet a kötvénykibocsátási tranzakciók fejében.

Ismeretlen helyzetet teremt az, ha a város végleg fizetésképtelenné válik, ahogy a következmények is egyelőre elképzelhetetlenek − állítják az Esztergom helyzetéről megkérdezett szakértők. A Napi Gazdaság kérdésére egyikük sem tudott olyan forgatókönyvet felvázolni, ami életképes lehet. Ugyancsak nem zárták ki annak lehetőségét, hogy Esztergommal mind az állam, mind a bankok példát statuálhatnak, egyben precedenst teremthetnek: amit a város \"magának főzött, azt egye is meg\".