Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára a járások kialakításáról készült törvényjavaslat parlamenti részletes vitájában kiemelte, a tervezet arról szól, hogy \"még közelebb szeretnének kerülni az állampolgárokhoz\". Közel 170 járást terveznek. A kormány támogatja, hogy a helyhez köthető feladatok maradjanak a jegyzőnél. Az önkormányzati ingó-ingatlan vagyon sorsával kapcsolatban eredetileg azt tervezték, hogy az állam kapja meg a feladatokhoz szükséges vagyont, ehhez képest a mostani egyeztetések nyomán olyan igény is megfogalmazódott, hogy ne vagyonátszállással, hanem ingyenes használati joggal oldják meg ezt a kérdést. Szabó szerint nem terveznek létszámleépítést, nem lesz átállási probléma, hiszen azok a szakemberek dolgoznak majd a járási hivatalokban, akik a polgármesteri hivatalban most is ellátják ezeket a feladatokat.
A szocialisták az önkormányzati vagyon átadásával kapcsolatban azt is javasolták, hogy az erről szóló megállapodást a képviselő-testület döntése alapján írja alá a polgármester. Szerintük a javaslatban szereplő jelenlegi megoldás ugyanis felmentést ad a városvezetőnek a képviselő-testülettel való konzultáció alól. A fideszesek arra hívták fel a figyelmet, hogy minden önkormányzatot érintő megállapodást a polgármester ír alá. A Jobbik a vitában egyebek között azt kérte, hogy ne kormányrendelet határozza meg a járási központokat. Hegedűs Lórántné azt javasolta, hogy azok a hatósági jogkörök, amelyek fontos helyi ügyeket érintenek és komoly terepismeretet igényelnek, maradjanak a jegyzőnél. Szerinte ilyen lehet a lakcímbejelentés és az építési hatósági jogkör is. A jelzálog kapcsán azt mondta, hogy sok esetben gond lesz a cserefedezet biztosításával, ezért szintén módosító indítványt adtak be. Az LMP azt javasolta, hogy ne lehessen olyan települést járási központtá kinevezni, amely ellen a lakosság többsége tiltakozik.
